Magyarország a legsebezhetőbb

Pazar budapesti tűzijáték. A szemet elkápráztatja, azt azonban nem feledteti, hogy az ország és a lakosság pénzügyi helyzete mennyire sebezhető.TASR-felvételMagyarország a tűzvonalban címmel elemzi déli szomszédunk gazdaságát a tekintélyes brit gazdasági lap elemzőközpontja, az Economist Intelligence Unit (EIU). A világgazdaságot megrázó, az Egyesült Államok jelzáloghitel-piaci problémáiból eredő hitelezési válságot a kelet-közép-európai országok nagyobb megrázkódtatások nélkül átvészelték. Az EIU szerint azonban Magyarország több szempontból is kivételnek számít, komoly kihívással kell szembenéznie. Déli szomszédunk egyértelműen a régió legsebezhetőbb gazdaságával rendelkezik. Erre utal az is, hogy a budapesti értéktőzsde indexe (BUX) a legjelentősebb esést könyvelhette el a térségben az elmúlt hetekben, a nemzeti valuta árfolyama pedig egyetlen hét alatt 10 forinttal gyengült az euróhoz képest. Már 260 forintot adtak egy euróért, ilyen gyenge árfolyamra a 2006-os októberi zavargások óta nem volt példa. A gyengülő fizetőeszközt az EIU a három legfontosabb rizikótényező közé sorolja. A forint gyengülésével ugyanis veszélybe kerülhet az inflációs célkitűzés, a nemzeti bank így nem folytathatja a kamatokat fokozatosan mérséklő politikáját. Pedig erre igencsak szükség lenne, hogy lendületet adjon a harmatgyenge gazdasági növekedésnek. Míg a régió átlagában 2007 első negyedévében 7 % volt az éves gazdasági növekedés, a magyar gazdaság mindössze 2,7 %-kal növelte teljesítményét az előző év azonos időszakához képest. A második negyedévre vonatkozó előzetes gyorsjelentés szerint a növekedés tovább lassult, 1,4 %-ra.

A másik nagy veszélyforrás továbbra is a magas költségvetési hiány és a nagy államadósság. A kormány igyekezetének köszönhetően ugyan jelentősen sikerült lefaragni az államháztartás hiányából, az azonban még mindig túl magas. Tovább rontja a helyzetet, hogy jórészt az elmúlt évek felelőtlen osztogatásának következtében az államadósság nagysága a bruttó nemzeti termék 66 százalékára dagadt. Ha a pénzpiaci bizonytalanság vagy a kormányzat hitelességének megingása következtében nőnek az államadósság hitelkamatai, akkor az növelheti a költségvetési hiányt és felboríthatja az államháztartás rendbetételének ütemtervét. Ez egyben azt is jelentené, hogy Magyarország az euróhoz való csatlakozás feltételeinek sem tudna megfelelni, a közös pénz bevezetése még tovább csúszna.

A harmadik fő rizikó az, hogy nemcsak az állam, hanem a lakosság is jelentősen eladósodott, ráadásul a lakossági hitelek tekintélyes része külföldi fizetőeszközben (főleg svájci frankban) lett felvéve. Ez főleg a külföldi devizában folyósított jelzáloghitelek tömeges elterjedésének köszönhető. A magyarok azért nyúltak ezek után, mivel hitelkamataik jóval alacsonyabbak a forint-alapú hitelek kamatainál. Csakhogy a forint árfolyamának gyengülése jelentősen növelheti a törlesztőrészletek és a kamatfizetések nagyságát. Emellett az is gondot jelent, hogy a magyar bankpiacon domináló, külföldi érdekeltségű, főleg osztrák, német és holland bankok jelen vannak az amerikai másodlagos jelzálog-hitelezési piacon is. Az ottani nehézségeik miatt Magyarországon is megdrágíthatják hiteleiket, hogy enyhítsenek likviditási gondjaikon - vélik az EIU elemzői. A helyzet paradoxnak tekinthető, mivel a problémák épp akkor léphetnek fel, amikor a kormány határozott lépésekkel igyekszik helyreállítani az államháztartás egyensúlyát. Korábban a felelőtlen költségvetési politikát a piacok tolerálták, mivel bővében voltak a szabad pénzeszközöknek.

Szlovákia nem forog veszélyben

Pozsony. Hazánknak nem kell a magyarországihoz hasonló rizikókkal szembenéznie. A költségvetési hiány és az államadósság jóval alacsonyabb, ebben az évben valószínűleg megfelelünk az euró bevezetéséhez előírt feltételeknek. A korona árfolyama stabil, az elmúlt években jelentősen erősödött. A lakosság sincs olyan mértékben eladósodva, mint déli szomszédunknál. Bár a jelzáloghitelek összesített nagysága mára meghaladta a 100 milliárd koronát, ezek nagy része koronában van, és az euróban felvett hitelek növekvő aránya is inkább a lakosság készülődését jelzi a közös európai pénz 2009-es bevezetésére. (gzs)