Pozsony. Az arany világpiaci árának a növekedésével egyre nagyobb az érdeklődés a szlovákiai aranylelőhelyek iránt. Míg három évvel ezelőtt alig 15 régióban kutatták az aranybányászat lehetőségét, ma már 37 kutatóhelyet regisztrálnak.
Küszöbön a nagy szlovák aranyláz?
Szlovákiában manapság több mint 200 aranylelőhelyet regisztrálunk – állítja Stanislav Jeleň, a Szlovák Tudományos Akadémia Geológiai Intézetének a munkatársa. Elismeri ugyanakkor, hogy a lelőhelyek többségénél az arany felszínre hozatala többe kerülne, mint amennyi az eladásából befolyna. Az egyedüli hely Szlovákiában, ahol manapság aranyat bányásznak a Selmecbányától nem messze található Banská Hodruša. Annak ellenére, hogy ebben is évek óta fokozatosan csökken a kitermelés, tavaly csaknem 90 kilónyi aranyat hoztak a felszínre. Jeleň szerint a jövőben kisebb mennyiségű, kitermelhető aranyra számítanak a kelet-szlovákiai Zlatá Baňa környékén, a legígéretesebb lelőhelyek azonban Közép-Szlovákiában találhatók, ahol a múltban már folyt bányászat.
A Szlovákiában arany után kutató cégek többsége mögött külföldi társaságok állnak. Míg a kanadai Tournigan Gold például a Kremnica Gold leányvállalatán keresztül Körmöcbánya mellett kíván bányászni, a brit Anglo-Slovak Minerals Kelet-Szlovákiában és Nyitrabánya mellett kutat. A ciprusi Emed Mining Gyetva mellett próbál szerencsét, hogy megéri-e számukra a bányászat, azt jelenleg vizsgálják. A Körmöcbánya melletti Šturec környékén regisztrálják a legnagyobb mennyiségű aranyat, amit az ott élő lakosság és a körmöcbányai önkormányzat tiltakozása ellenére a Kremnica Gold szeretne felszínre hozni. A szakemberek felmérései szerint Körmöcbánya környékén mintegy 30 tonnányi arany vár arra, hogy kibányásszák.
Az aranybányászatról a körmöcbányaihoz hasonló a véleménye a legtöbb önkormányzatnak. Az aranylelőhelyek ugyanis olyan erdős területeken találhatók, amelyekben a felszíni bányászat maradandó károkat okozna, az önkormányzatok régiójuk jövőjét ugyanakkor többnyire a turizmus fejlesztésében látják. A törvény az önkormányzatok oldalán áll, hiszen bányát csak akkor lehet nyitni, ha azzal az érintett önkormányzat is egyetért.
Az aranybányászat az utóbbi évtizedben a legszegényebb országok menedéke lett. Az Arany Világtanács (WGC) szerint a súlyosan eladósodott országok aranyexportja csaknem 90 százalékkal növekedett az elmúlt, több mint tíz évben. Jelenleg a világon kitermelt arany közel háromnegyede ezekből az országokból származik. Az arany azonban nem feltétlenül hoz gazdagodást az aranyexportőr országnak. A WGC szerint az olyan országok, mint például Mali és Ghána mára olyan mértékben függnek aranyiparuktól, hogy a piac legkisebb rezdülése is súlyosan érintheti őket. Ezek az országok mindent – infrastruktúrát, szociális fejlesztéseket – az aranybányáknak köszönhetnek, azonban pont a monokulturális gazdaság az oka kiszolgáltatottságuknak is. (mi, čtk)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.