Kinek van ennyi energiára?

Az energiaárak nemzetközi összehasonlításaival kapcsolatban a legnagyobb probléma általában az, hogy az ezeket kidolgozó szervezetek régebbi adatokkal dolgoznak. Ezért lehet érdekes, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az európai országok lakossági árainak összehasonlíthatósága érdekében megbízott egy, a területen jártas nemzetközi céget (VaasaETT Global Energy Think Tank), hogy havi szinten kövesse nyomon a villamosenergia- és földgázárak alakulását. A most elkészült első jelentés a júliusi és augusztusi adatokat tartalmazza. A fogyasztók terheinek összehasonlítása érdekében megvizsgálták, hogy egy háztartás az érintett országok fővárosaiban hány százalékát költi villamosenergia- és földgázfogyasztásra. Eszerint a Pozsonyban élők bevételeik 5,6 százalékát költik az energiaárakra, vagyis kedvezőbb helyzetben vannak ugyan, mint a cseh és a magyar főváros lakói, több nyugat-európai fővárossal szemben azonban szakadéknyi a különbség. Ráadásul árnyalja a képet, hogy az elemzés kizárólag a nagyobb vásárlóerővel rendelkező Pozsonyra összpontosított, az ország többi részén ugyanis ennél lényegesen rosszabb a helyzet. Elkészült a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kezdeményezésére kibővített nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálat. Mostantól a MEKH honlapján minden hónapban nyomon követhetik huszonhárom ország fővárosának villamosenergia- és földgáz-végfelhasználói árainak alakulását Pozsony a lakossági fogyasztók villamos energia árait tekintve a középmezőnyben helyezkedett el a VaasaETT Global Energy Think Tank által kidolgozott, 23 fővárost tartalmazó listán: júliusban a 14. augusztusban a 13. volt. Vásárlóereje révén azonban már a drágább városok közé tartozik, mindkét említett hónapban a 6. legdrágább főváros volt. A földgázzal valamivel jobb a helyzet. Pozsony ezen a listán a 17., vásárlóerő szempontjából azonban augusztusban is a tizedik volt. „Az általunk választott háztartás éves szinten 2200 kWh áramot és 10 ezer kWh (kb. 1162 köbméter) földgázt fogyaszt. A kiinduló árat és a háztartások jövedelmét is európai vásárlóerő-egységben mértük” – áll a MEKH elemzésében. Az alkalmazott módszertan szerint a cég közvetlenül az érintett országok szolgáltatóinak és szabályozóhatóságainak adatait felhasználva összegyűjti a végfelhasználói árinformációkat. A vizsgálat fókuszában a fővárosok és a fővárosokban szolgáltató energiatársaságok állnak. A végfelhasználói árakat euróban és vásárlóerő-paritásban hasonlítják össze. Ez utóbbi esetében egy fiktív valutában, az európai vásárlóerő-egységben (Purchasing Power Standard, PPS) mérik az árat, ami az Európai Unió 28 tagállamának átlagos árszínvonalán mérve 1 euró értékű vásárlóerőt jelent. Mivel az árszínvonal tagállamról tagállamra eltér, ezért a nemzeti valutában számolt végfelhasználói árakat elosztották a bruttó hazai termék szintjén összesített vásárlóerő-paritással. A vásárlóerő-paritáson mért árakat bemutató ábrák arra mutatnak rá, hogy például más termékek és szolgáltatások árához képest megközelítőleg kétszer akkora Pozsonyban a villamos energia ára, mint Párizsban. Az érdeklődők mostantól minden hónapban nyomon követhetik a villamos energia és a földgáz lakossági végfelhasználói árainak alakulását a MEKH, az E-Control és VaasaETT közzétételében. Ilyen nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálat korábban is készült. Mostanáig az elemzés Amszterdam, Athén, Berlin, Bécs, Brüsszel, Dublin, Koppenhága, Lisszabon, London, Luxembourg, Madrid, Helsinki, Párizs, Róma és Stockholm fővárosokra terjedt ki. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kezdeményezésére idén további nyolc ország fővárosával: Budapesttel, Belgráddal, Bukaresttel, Ljubljanával, Pozsonnyal, Prágával, Varsóval és Zágrábbal bővült a jelentés.