Kiegyensúlyozottabb küzdelem

Magyarország tőkevonzó képessége egyáltalán nem csökkent olyan drámai mértékben és módon, mint ahogyan az a napi híradások alapján kirajzolódik – állítja Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. igazgatója, hozzátéve, hogy a magyar gazdaság egyáltalán nem értékelődött le a nemzetközi tőkeáramlásban, csak a hangsúlyok helyeződtek át. Az aggasztó jelek közt emlegetik sokan, hogy a francia PSA Peugeot-Citroen autógyár 2003 elején Szlovákiát választotta 700 millió eurós befektetéséhez, míg a dél-koreai Hyundai Szlovákia és Lengyelország között dönt majd, melyik országban építse fel 1,1 milliárd eurós autógyárát. Ugyanakkor az amerikai érdekeltségű Kraft Foods élelmiszergyártó magyarországi termelésének jelentős részét Pozsonyba telepíti. Spányik Péter, az ITD Hungary vezérigazgató-helyettese elismeri, hogy Szlovákia több területen is kedvezőbb feltételeket kínál a külföldi befektetőknek, mint Magyarország. ĺgy egyebek mellett Szlovákiában január elsejétől eltörölték az osztalékadót, és Magyarországgal ellentétben helyi iparűzési adó sem terheli a cégeket.

Ráadásul Szlovákia óriási szabad, szakképzett munkaerő-tartalékkal bír, az ország átlagos munkanélküliségi rátája jelenleg 17 százalékos, míg Magyarországon ugyanez 6 százalék. A munkabérekben is nagy különbségek vannak. A szlovákiai minimálbér csupán 140 euró, Magyarországon valamivel több mint kétszáz. Egy szakmunkás éves átlagköltsége Szlovákiában 6500 euró, déli szomszédunknál ugyanez 7900-at tesz ki. Nálunk a munkanélküliek nagy része a nehéziparhoz, illetve a fémmegmunkáláshoz kötődik, Magyarországon csak egyes országrészekben található ilyen végzettségű szabad munkaerő. Egy autóalkatrész-gyártónak például egyszerre legalább három-négyezer jól képzett munkaerőre van szüksége, amit Magyarországon nem biztos, hogy megtalál.

Hegedűs Miklós ugyanakkor úgy látja, hogy a magas képzettséget igénylő ágazatokban Magyarország továbbra is megőrizheti tőkevonzó képességét, csupán a kilencvenes évek közepén megszerzett privilegizált helyzetéről kell lemondani. Budapestnek el kell fogadnia, hogy a később induló közép-európai országok beérték. A szakember szerint ugyanakkor egyértelműbb és határozottabb pénzügyi és gazdaságpolitikával Magyarország ismét visszanyerheti korábbi tőkevonzó képességét.

Nemcsak Magyarországot aggasztja egyébként a cégek elvándorlása, de Cseh- és Németország is hasonló gondokkal küzd. A cseh pénzügyi vezetés már a tavalyi év végén amiatt aggódott, hogy a január elsejével bevezetett egységes szlovákiai áfarendelkezések után csökkenhet a cseh telephelyek vonzereje, és tömegesen költöznek majd át délkeleti szomszédjához a vállalatok. A félelmek beigazolódni látszanak, hiszen Morvaországban már ma minden második vállalat Szlovákiában is működtet leánycéget. A cseh befektetési ügynökség igazgatója ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy egy országot nemcsak a kedvező adókörnyezet teheti vonzóvá a befektetők szemében, hanem a munkaerő költsége és szakképzettsége is. Talán éppen ezért a Špidla-kormány májustól megváltoztatja az általános forgalmi adó kulcsait: a jelenlegi 5 és 22 százalék helyett 5 és 19 százalék lesz. Vladimír Špidla miniszterelnök szerint 2005-től már a cseh adószabályok is olyan vonzóak lesznek a beruházók számára, mint Szlovákiában.

Az Európai Unió államai közül elsősorban Németország tart attól, hogy az újonnan csatlakozó országok alacsony vállalati adókulcsaikkal elcsábítják beruházóikat. A német félelmek nem tűnnek alaptalannak: már eddig is több autógyártó választott kelet-közép-európai helyszínt, ami viszont a leginkább aggasztja a németeket, hogy a májusi bővítést követően egyre több kutató-fejlesztő központ vándorolhat keletre. (VG, t, ú)