Kerry hadnagy szolgálatra jelentkezik

Kerry apai nagyszülei zsidók voltak, ám az Osztrák–Magyar Monarchiában, akkoriban egyes vidékeken szokásos módon, jobbnak látták eltitkolni a származásukat. Fritz Kohn Csehországban, Löwe Ida Budapesten látta meg a napvilágot, de Ausztriába már „német anyanyelvűként” költöztek át, és 1902-ben, Bécsben vették fel a Kohn helyett a Kerry nevet. (Állítólag a térképre böktek, és egy véletlenszerűen kiválasztott ír megye adta az ötletet.) 1905-ben a Konigen Luise nevű utasszállító fedélzetén Genovából érkeztek Amerikába, ahol már végképp nem tettek említést a múltról, sőt miután még az óhazában áttértek a katolikus vallásra, a külvilág szentül meg volt győződve róla, hogy voltaképpen írek. Fritz Kohn – Frederick Kerry – 1925-ben tönkrement, és Bostonban golyót röpített a fejébe.

Ettől aztán a család végképp jobbnak látta, ha nem beszél a történtekről, és a zsidó ősökre csak a 90-es években derült fény. A teljes igazságra pedig még ennél is később, csak 2002-ben, amikor felmerült Kerry elnökjelöltségének lehetősége, és a Boston Globe egy osztrák családfakutató segítségével megszerezte Fritz Kohn anyakönyvi papírjait. Érdekes mellékszál, hogy a szenátor Cameron nevű öccse a 80-as években – mit sem sejtve – a katolikusról áttért a zsidó hitre, hogy elvehesse egy mélyen vallásos család lányát.

Igaz, hogy a Bush család szegről-végről rokonságban áll a brit Windsor-házzal, de connecticuti értelemben Kerry is kékvérű dinasztia tagja, s anyai ágon távoli rokona a néhai Franklin Delano Rooseveltnek. Az elnökjelölt apja, Richard Kerry kifejezetten jól nősült – felesége az északkeleti államokban híres Whintrop és Forbes családokból származott. A papa diplomataként Oslóban, Berlinben, illetve Párizsban szolgált. John ennek megfelelően előkelő európai és New Hampshire-i magániskolákban tanult, ahonnan egyenes út vezetett az előkelő Yale Egyetemre. Innen önkéntesként a haditengerészethez, azon belül a PCF–94 jelet viselő naszád fedélzetére, a Mekong deltájába került. Amerika vietnami háborújában Kerry hadnagy egy rohamcsónakokból álló alegység parancsnoka volt, s kiváló katonának bizonyult, amit maréknyi kitüntetés és társainak visszaemlékezése bizonyít. A veteránszervezetektől kapott támogatás pedig kampányának gerincéhez tartozik.

Leszerelése után Kerry a háborúellenes mozgalom egyik vezéralakja lett, társalapítója a békepárti veteránok szervezetének. Korabeli filmfelvételen látni, amint egy tüntetés során érdemrendeket hajít a Capitolium épülete felé. (Ezekről később kiderült, hogy nem az övéi voltak, egy katonatársa kérte meg az akcióra.) A szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán feltett egy azóta sokat idézett költői kérdést: – Hogyan lehet megkérni valakit, hogy legyen ő az utolsó, aki egy hibáért feláldozza az életét? Mire Claiborne Pell demokrata szenátor megjegyezte, hogy reméli, az ifjú Kerry hadnagy egy nap kollégája lesz. Erre 14 évet kellett várnia. Kerry előbb visszament tanulni, jogot végzett, sikeres körzeti ügyész, majd ügyvéd lett. 1982-ben Massachusetts alkormányzójának, két évvel később szenátornak választották, és a külügyi bizottság tagjaként elfoglalhatta helyét Pell oldalán. Azóta háromszor választották újra, legutóbb 2002-ben.

Első házasságából két lánya született, de 1988-ban elvált. Szenátorkollégája, John Heinz 1990-ben egy környezetvédelmi megmozduláson mutatta be feleségének, a Mozambikban született, hat nyelven beszélő, Teresának. Heinz a következő évben repülőgép-balesetben életét vesztette, Kerry és az özvegy két évvel később kezdett rendszeresen találkozni. 1995-ben a két Kerry-lány és a három Heinz-fiú jelenlétében kötöttek házasságot. Teresa John Heinztől a nevét viselő élelmiszer-ipari konszernből származó, 600 millió dolláros vagyont örökölt. Kerry maga sem szegény ember, de a sajátja eltörpül felesége vagyona mellett. A Heinz-pénz viszont a választási törvények értelmében nem használható fel a kampányhoz. A szenátor ennek ellenére nem a könnyebbik – korlátozó – megoldást választotta. Elutasította az államilag járó jelölti apanázst, és helyette a kockázatos, ám nagyobb távlatokat nyitó nyilvános gyűjtés mellett döntött. Kezdetben hiteleket vett fel, de az iowai és New Hampshire-i győzelmeket követően dőlni kezdtek a demokraták felajánlásai. A Howard Dean által bevezetett internetes gyűjtést lekoppintva minden amerikai on-line adakozhat a www.johnkerry.com honlapon.

A 61. évében járó szenátor tavaly ilyenkor még abban sem lehetett biztos, hogy megéli az elnökválasztást. Prosztatarákkal műtötték, és az elemzők ezzel le is írták: az amerikaiak nem szavaznak olyan politikusra, akinek egészségében nem lehetnek biztosak. Ráadásul Bush legendásan jó kondícióban van, sokat fut, és még többet súlyzózik. Csakhogy Kerry azóta teljesen felépült, orvosai szerint kutya baja, sőt a sajtó azt is megírta, hogy a kampány elején Botox-injekciókkal feszítették ki ráncosodó arcát.

Kerry politikai portréját sokkal nehezebb megrajzolni, mint az emberit. Nemcsak abban hasonlít az egykori Kennedy elnökhöz, hogy massachusettsi katolikus, hanem abban is, hogy nem annyira politikai platformjával, mint személyiségével hódít. A szenátusi szavazásokon nem feltétlenül követi a pártvonalat, több kérdésben republikánus kollégái valamelyikével indított közös kezdeményezést – ugyanakkor ez az amerikai politikában bevett gyakorlat. Kampánybeszédeiben leggyakrabban a munkahelyteremtésről beszél. Azt ígéri, hogy elnöksége első 500 napja alatt nem kevesebb, mint 3 millió ember kap munkát. Akárcsak Clinton, ő is a szabad kereskedelem híve – mégis megkapta a protekcionista gazdaságpolitikájával már elbukott, de a szakszervezeti támogatottság miatt még mindig fontos rivális, Dick Gephardt támogatását. Csak részben vonná vissza Bush adókedvezményeit: a középosztály és a szegények megtarthatnák a visszatérítést.

Kerry járatos a nemzetközi ügyekben, hazafisága pedig vietnami helytállása révén megkérdőjelezhetetlen. A nemzetbiztonság témaköre egyelőre ezzel együtt a republikánusoké maradt, ám az egykori hadnagy jelölésével a demokraták talán semlegesíthetik Bush egyik fő fegyverét. Ugyanakkor a közérdeklődés a 2001. szeptember 11-i sokk és az iraki háború után némiképp váratlan gyorsasággal kezd ismét a demokraták kedvenc területei – az egészségügy, az oktatás és a környezetvédelem – felé fordulni, ami a mérsékelt liberális Kerrynek kedvez.

A nagy küzdőnek tartott szenátor előtt még hosszú küzdelem áll, a júliusban, Bostonban megrendezendő demokrata párti elnökjelölő konvención 2161 voks kell a boldogsághoz. Akkor kezdődik az igazi haddelhadd a kampányszakemberekre támaszkodó, és minden eddigi elnöknél nagyobb pénzalapot felhalmozó Bushsal. Kerry hadnagy, a kipróbált harcos szolgálatra jelentkezik. Minden azon múlik, akar-e Amerika váltást a Fehér Házban.

Washington, 2004. február