<p>Egyelőre sok a kérdőjel a mezőgazdasági öntözővíz használatáért kiszabott illetékkel kapcsolatban. Jelenleg csak az biztos, hogy majd fizetni kell, azt még azonban nem tudni, kinek, mikor és mennyit. A környezetvédelmi tárca azt mondja, még csak most kezdődnek a tárgyalások.</p>
Kérdéses az öntözővíz díja
A „különadóval” kapcsolatban szeptember elején röppentek fel a hírek. Simon Zsolt független képviselő, korábbi földművelésügyi miniszter figyelmeztetett, ha a szektort a Híd által vezetett környezetvédelmi tárca különadóval sújtja, az ágazat versenyképtelenné válhat. Az intézkedés ráadásul elsősorban a dél-szlovákiai gazdákat érinti, közülük is a zöldség- és gyümölcstermesztőket. „A víz természeti kincsünk, amivel az állam és minden EU-tagország saját megfontolása alapján rendelkezik. Sehol, semmilyen iránymutatás nem teszi kötelezővé egyetlen tagországnak sem, hogy illetéket szabjon ki a vízhasználatra. Ez olyan, mintha a levegőt tennék fizetőssé” – mondta a parlamentben a képviselő.
Solymos László környezetvédelmi miniszter lapunknak azt mondta: az Európai Bizottság (EB) álláspontja az, hogy aki bármilyen módon szennyezi a környezetet, annak fizetnie kell valamilyen illetéket, melynek segítségével ezt rendbe lehet tenni. Az öntözéses mezőgazdaság, melyben műtrágyát használnak, márpedig beleesik ebbe a kategóriába – ez a víz ugyanis bekerül a körforgásba, a vízminőség javítására pedig óriási pénzek mennek.
Uniós követelmény
Az erről szóló feltételt a miniszter szerint belefoglalták az EB és Szlovákia között létrejött partneri egyezménybe, melyet 2014 februárjában írtak alá, és mely alapján Szlovákia több mint 14 milliárd eurót kapott a 2014–2020-as időszakra. A partneri egyezmény minden országnál más, és a tagországokon múlik, hogyan kompenzál Brüsszel felé a környezetszennyezés kapcsán – Szlovákia pedig az illeték kiszabása mellett döntött. A feltételt elmondása szerint az idei év végéig kell teljesíteni az országnak, és egy rendelettel meg kell állapítania, ki és milyen feltételek mellett fizessen. Solymos elmondása szerint ennek megállapítása az egyes tagországok belügye, az EB nem szabja meg, ki és mennyit fizessen. Az országok sokféle szempontot figyelembe vehetnek az illeték megállapításánál, például gazdasági és szociális tényezőket. A tárca a miniszter szerint igyekszik megtalálni a legfájdalommentesebb módot, hogy teljesítse az Európai Bizottság feltételeit, ám ne terhelje meg a gazdákat.
Nem mindenki fizet
Hozzátette, megállapítják azok körét, akiknek nem kell majd fizetniük, és akiket a tárca meg is tud védeni az unióval szemben – ilyenek például a környezetvédő gazdaságokat, biofarmokat működtető gazdák, vagy épp a kisebb őstermelők. Emellett átmeneti időszakokat is megállapítanak a teljesítésre, hogy a gazdáknak minél később kelljen majd fizetniük. „Minden lehetőséget ki fogunk használni, amit át tudunk ültetni az EU-val szemben” – magyarázta Solymos.
A miniszter szerint, amennyiben Szlovákia nem teljesíti a feltételt, fájdalmas jogi szankciókra számíthat, és az Európai Bizottság leállíthatja az EU-s dotációk kifizetését minden olyan területen, mely a vízgazdálkodással összefügg. A környezetvédelmi minisztériumnál ez 950–980 millió eurónyi pénzt érint, és többek között ez az összeg víztisztításra, a vízminőség javítására, vezetékekre, csatornahálózatokra, szennyvízelvezetőkre és árvízvédelemre fordítható.
Mindenkivel egyeztetnek
A tárca azt ígéri, mindenkivel tárgyal majd, akit érint a dolog, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) már megkereste őket. Mivel a tárgyalások ezzel kapcsolatban még csak most kezdődnek, Solymos szerint még korai az illeték nagyságáról beszélni, ám az szerinte biztosan túlzás, hogy a díj a gazdák éves hasznának akár harmadát is felemésztheti. Szimbolikus illetékben gondolkodnak, ám Solymos felvetésünkre, miszerint a díj lehetne akár mikroszkopikus nagyságú is, ha saját hatáskörben állapítják meg, azt mondta: az illeték mértékét meg kell védeniük Brüsszel előtt is. Arra a kérdésre, hogy ez a díj mekkora más, hasonló helyzetben lévő országokban, nem tudott választ adni.
A miniszter hozzátette, az illetéket nem azért vezetik be, hogy komoly bevételi forrást teremtsenek a minisztériumnak vagy a költségvetésnek. Azt azonban kizárta, hogy esetleg átvállalnák a terhet a gazdáktól. „A tárcának erre nincs pénze, pont arra adja a pénzt, hogy megtisztítsák a szennyezett vizet” – mondta.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.