Kampánytéma lesz az energiaár

A parlamenti választások kampányában szinte már kötelező témának számítanak az áremelések, pontosabban, hogy mely pártok is járultak hozzá leginkább ahhoz, hogy a lakosság egyre nagyobb összeget legyen kénytelen kifizetni az energiaszolgáltatóknak, és melyek azok, amelyek ezt megakadályozták. A téma a populista politikusok egyik legkedveltebb választási fegyvere, hiszen elsősorban ők azok, akik hatalomra kerülésük esetén akár a nemzetközileg elfogadott normákat figyelmen kívül hagyó jogszabályokat is hajlandók elfogadtatni, csak azért, hogy a szavazók körében fenntartsák a népszerűségüket. Nem csoda, hogy az energia-áremelések témáját elsőként az árakat az elmúlt választási ciklusban művileg befagyasztó Smer vetette fel. A párt idei első sajtótájékoztatóján Robert Fico elnök nem feledkezett meg emlékeztetni arra, hogy az elmúlt hónapok energia-áremeléseiért főként a Radičová-kormány a felelős, mivel módosítottak azokon az előző kormány által bevezetett jogszabályokon, amelyek gátat szabtak az energiaszolgáltatók követeléseinek.

Fico: mindent vissza

Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy a Smer azt ígéri, ha a tavaszi parlamenti választásokat követően ő alakíthat kormányt, visszaállítják a korábbi helyzetet. Eszerint az energiaszolgáltatók csak akkor terjeszthetik majd az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) elé az áremelési javaslataikat, ha ezzel a társaságok közgyűlése is egyetért, szemben a jelenlegi helyzettel, amikor elegendő az igazgatótanácsi engedély. Az ok egyszerű: az energiaszolgáltatók többségi tulajdonrésze még mindig az állam kezében van, a közgyűlésen így még övé a döntő szó. A cégek vezetését azonban átengedték a külföldi befektetőknek, az igazgatótanácsokban így ez utóbbiak képviselői vannak többségben. Mivel jelenleg elég az igazgatótanácsi döntés, gyakorlatilag a kisebbségi tulajdonrészt felügyelő külföldi befektetők döntenek arról, milyen áremelési javaslat kerül az Árszabályozási Hivatal elé. Fico szeretné visszahozni azt a korábbi gyakorlatot is, amely szerint az árszabályozásba a gazdasági tárca is beleszólhatott. Új elemmel is bővítenék azonban az állami árszabályozást. A gazdasági minisztériumon belül ugyanis egy olyan elemző osztályt hoznának létre, amely az energiaárak alakulását figyelné és elemezné.

Miškov liberalizálna

Míg a baloldal drasztikusan növelné az állami befolyást a lakossági energiaárakra, a gazdasági szempontból az egyik legliberálisabbnak számító SaS az állami szabályozást fokozatosan teljesen felszámolná, a piacra hagyva az árképzést. „Ez a cél. Efelé kellene haladnunk. Egy napon teljesen liberalizálni kellene a lakossági energiaárakat is” – vallja a párt gazdasági minisztere, Juraj Miškov. Hogy erre mikor kerülhetne sor, azt egyelőre ő sem képes felmérni. „Nem lenne szabad elsietnünk ezt a lépést, meg kell azonban tennünk mindent azért, hogy erre mihamarabb sor kerülhessen” – nyilatkozta Miškov.

Kell a versenyszellem

A lakossági energiaárak teljes liberalizációját nem ellenzi az Árszabályozási Hivatal sem, sőt, a 2012 és 2016 közötti évekre kidolgozott új szabályozási politika már számol a teljes liberalizáció előkészítésével. Jozef Holjenčík, a hivatal elnöke szerint az ő hivataluk felkészült a fokozatos átállásra, ehhez azonban elsőként meg kell teremteni a törvényi hátteret.

Az energiaipari cégek természetesen azt szorgalmazzák, hogy azokban az ágazatokban, amelyekben több társaság is nyújt azonos szolgáltatásokat, mihamarabb liberalizálják az árakat. „A lakossági energiaszolgáltatás piaca az elmúlt időszakban dinamikus fejlődésen ment keresztül. Mivel a piacon több társaság is működik, semmi értelme az árszabályozásnak” – vallja Dušan Randuška, a Szlovák Gázművek (SPP) kereskedelmi részlegének igazgatója, aki szerint a jövőben csak a legrászorultabb csoportok esetében képzelhető el az árak állami dotációja. Peter Marčan, az Energiabiztonsági Intézet képviselője szerint ugyanakkor az árképzés teljes liberalizációja a fogyasztóknak is jó lenne, hiszen ennek köszönhetően tovább nőhetne az egyes cégek közötti konkurenciaharc.

Adópolitika és árstop

Robert Fico szerint az energiaárak az elmúlt időszakban nem csupán az energiaszolgáltatók követelései, hanem a kormány elhibázott adópolitikája miatt is nőttek. A Radičová-kormány az elmúlt év elején átmenetileg 20%-ra növelte az áfakulcsot, és nőttek a jövedéki adók is. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy míg az eurózónában tavaly novemberben átlagosan 3, az Európai Unió egészében pedig 3,4 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbiakhoz képest, Szlovákiában az áremelés mértéke elérte a 4,8%-ot.

A képhez hozzátartozik, hogy művileg csak ideiglenes jelleggel lehet gátat vetni az árnövekedésnek, ráadásul a hatósági árstop piactorzító hatású. Nem elhanyagolható az sem, hogy a Fico-kormány idején a gázár befagyasztása miatt a Szlovák Gázművek jóval kisebb nyereséget ért el, vagyis az államkassza megszenvedte Ficoék makacsságát. Végezetül a Fico-korszak egy részében magasabb volt az infláció mértéke, mint napjainkban, másrészt 2010-ben, a Radičová-kormány idején az éves infláció mélypontra, mindössze 1 százalékra esett, mindenféle állami beavatkozás nélkül. (mi, SITA)