Jogsértő a lakbérszabályozás

Hogy a jogsértés miatt mekkora kárpótlásra számíthatnak, arról a bíróság egyelőre nem döntött. Az államilag szabályozott lakbér gyakran az ingatlanok fenntartásának a költségeit sem fedezi (Tomáš Benedikovič felvétele) Az előző rendszer idején az állam által kisajátított és a rendszerváltás után visszaszolgáltatott lakóházak tulajdonosai a rendszerváltás óta képtelenek teljes mértékben élvezni a tulajdonjogukat. Az állam ugyanis elvárja tőlük, hogy az előző rendszer idején tönkretett ingatlanukat karbantartsák, ugyanakkor a benne élő bérlőket nem tehetik ki az utcára, ráadásul csak az állam által megszabott lakbért kérhetik tőlük. A bérlők ezzel szemben jogosan hivatkoznak arra, hogy míg az állami és községi lakások bérlői korábban olcsón hozzájuthattak a lakásokhoz, nekik ezt nem tették lehetővé. A felmérések szerint mintegy 15 ezer lakásról van szó. Mivel az állam a tulajdonosok számára nem tette lehetővé, hogy piaci áron adják bérbe az ingatlanukat, az Európai Emberjogi Bírósághoz fordultak. Ez utóbbi szerint 14 pert indítottak ez ügyben Szlovákia ellen, amelyek közül most zárult le az első. A Bittó kontra Szlovákia perben olyan pozsonyi és nagyszombati ingatlantulajdonosok fordultak a bírósághoz, akik szerint az államilag engedélyezett lakbér az ingatlanok fenntartását sem fedezi, ráadásul az állami szabályozást súlyos diszkriminációnak tartják. Az Európai Emberjogi Bíróság a mostani döntésével elismerte, hogy Szlovákia a rendszerváltás után a közérdekre hivatkozva vezette be a szabályozott lakbért az említett lakásokban, hiszen az ott lakó, többnyire idősebb emberek képtelenek lettek volna fizetni a piaci árakat, egy jelentős részük így az utcára került volna. Hozzátette azonban, hogy a szabályozott lakbér már több mint húsz éve van érvényben, és a szlovák kormányok – a többszöri ígéretek ellenére – még mindig nem léptek az ügyben. Emiatt az állam hatalmas károkat okozott az ingatlantulajdonosoknak. Az államilag szabályozott lakbér jelenleg a lakástulajdonosok szerint a piaci árak 14–19 százalékát éri el, és még a kormány számításai szerint is csak 20–26 százalék között mozog, miközben 2000 előtt még ennél is alacsonyabb volt. Az Európai Emberjogi Bíróság szerint így a lakástulajdonosok veszteségei több tízezer vagy akár százezer euróra is tehetők. Az Európai Emberjogi Bíróság szerint a szlovák állami szervek képtelenek voltak fenntartani a közérdek és a magántulajdon védelme közötti igazságos egyensúlyt, így sérült a magántulajdon használatához való jog. Szlovákiát ezért arra kötelezi, hogy a jövőben kárpótolja a lakástulajdonosokat az elszenvedett jogsértésekért. Hogy pontosan mekkora kárpótlásra számíthatnak, arról a bíróság később dönt. (SITA, mi)