Itt a görög halállista

A mostani megállapodás szerint Görögország sürgősen új mentőcsomaghoz juthat. Ehhez azonban súlyos spórolási feltételeket kell teljesítenie. Ebben adóemelések, bizonyos szolgáltatások és a turizmus szempontjából fontos szigetek áfaemelése és a nyugdíjkorhatár-emelés is benne van. A korábban a Szirizakormány által visszavett állami dolgozókat is ki kell rúgni.  Adóemelés, elbocsátások  A tegnap elfogadott dokumentum szerint a görögöknek végre kell hajtaniuk a nyugdíjreformot, valamint kompenzálniuk kell az alkotmánybíróság 2012-es nyugdíjügyi döntését is a korábbi reformról, hogy elérjék a zéró deficitet. A határidő október. Piaci reformokra is szükség lesz. Ebben benne vannak olyan ajánlások, mint a vasárnapi nyitvatartás, a patikák tulajdonosi köre, a tejpiac és a pékárupiac megnyitása, de ugyanígy a kompközlekedési ágazat reformja is. Privatizálni kell az ADMIE energiavállalatot. Szigorú lépések kellenek a munkaerőpiacon is, aminek részei lennének a kollektív elbocsátások is. A cél, hogy a munkaerőpiac is a fenntartható gazdasági növekedést szolgálja. A pénzügyi szektor is megerősítésre szorul, ki kell vezetni a rossz hiteleket, és a további banki vezetők kinevezésekor el kell kerülni a nyílt politikai befolyást.  Privatizációs alap  Bejött egy teljesen új teher is: Görögországnak az állam vagyonából létre kell hoznia egy 50 milliárd eurós alapot, amely nemzetközi felügyelet mellett az adósságrendezésre (és kisebb részben a növekedés előmozdítására) megy majd. Ez lehet privatizálandó vállalatok vagy ingatlanok sora, illetve egyéb állami vagyon. A pénzből fizetik az adósságot, törlesztenek az Európai Stabilitási Mechanizmusnak (ESM) és újratőkésítik a bankokat is. Ennek keretében az értékkel bíró görög eszközöket egy független alapba helyezik, ami ezeket az eszközöket privatizáció és egyéb eljárások segítségével pénzzé teszi. Ez lesz az egyik pénzforrása az új Európai Stabilitási Mechanizmustól (ESM) felvett hitel törlesztéseinek, az új hitelcsomag alatt ennek 50 milliárd eurót kell generálnia. Ebből 25 milliárd eurót a banki újratőkésítések visszafizetésére használnak fel, és az alapban maradó összeg 50 százalékát az államadósság törlesztésére, míg a másik 50 százalékát beruházásokra fogják használni. Az alapot Görögországban hozzák létre, és a görög hatóságok kezelik majd az illetékes európai intézmények felügyelete alatt. A görög kormány ez ellen tiltakozott a leghevesebben, végül azonban nem sikerült elkerülnie. Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója tragédiának nevezte a brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón a görög adósságválság megoldására született megállapodást. A közgazdász szerint semmilyen pozitív hatása nem lesz a megállapodásnak a görög gazdaságra.  A tőzsdék fellélegeztek  A tőzsdék örültek a görög megoldásnak. Az európai piacok tulajdonképpen már csütörtökön megkezdték a szárnyalást, ami azóta is tart. Tegnap erősödni tudott az euró is a dollárral szemben 1,113-ról 1,12 közelébe. Tegnap 313 közelében indult a forint az euróval szemben, majd a kedvező görög hír hatására azonnal erősödni kezdett a magyar fizetőeszköz is. Délelőtt 310 alá buktak az euróval szembeni jegyzések, azaz új háromhetes forintcsúcs alakult ki.  (TASR, MTI, hvg.hu)