Hetente akár 164 munkaóra

A leginkább kifogásolt részeket – a heti munkaidő maximális hosszát, egyes foglalkozások esetében a szombati és vasárnapi munkavégzést stb, – már akkor módosították, a munkaadók azonban elégedetlenek voltak a módosított törvénnyel is. Állították, hogy a munkatörvénykönyv azokat védi , akik nem akarnak dolgozni és fékezi a gazdasági fejlődést, mert gátolja új munkahelyek teremtését. A szaktárca a törvény újabb módosítását főleg ez utóbbival indokolja, szerintük a munkaügyi kódex túlszabályozza a munkaerőpiacot, ezáltal rugalmatlanná tesz, amivel végső soron a munkavállalók érdekeit sérti. Ľudovít Kaník miniszter szerint a jogszabály durván beavatkozik a munkaadó és a munkavállaló közti viszonyba, az állam gátolja a munkavállalókat a magasabb kereseti lehetőségek kihasználásában, növeli a munkaadók alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásait, csökkentve ezzel a szlovák gazdaság nyereségi szintjét és versenyképességét. Ezért öt szempontból tervezik a munkatörvénykönyv módosítását: csökkenteni akarják a munkavállalók és a munkaadók közti megkülönböztetettség szintjét, csökkenteni a munkaadók adminisztratív kötelezettségeit, növelni a maximálisan lehetséges munkaórák számát, korlátozni a szakszervezetek jogköreit és javítani a részmunkaidős munkavállalás lehetőségeit.

Kaník szerint Szlovákiában a jogrendszer egyéb részei is megfelelően védik az alkalmazottakat, nincs szükség arra, hogy munkahelyi diszkrimináció vádja esetén a munkáltató bizonyítsa: ő ártatlan. Nincs szükség tehát arra, hogy az Európai Unió által javasolt megoldást tartalmazza a Munkatörvénykönyv. A Munkatörvénykönyv más részei is túlzottan védelmükbe veszik a nem teljesen ártatlan munkavállalót: a munkahelyen elkövetett bűncselekménnyel vagy a munkahelyi fegyelem megsértésével gyanúsított alkalmazottat a munkaadók félnek elbocsátani, mert ha bűnössége nem igazolódik be, magas kártérítést kellene neki fizetniük. Viszont ha a megvádolt, ám magát még nem tisztázott alkalmazott tovább folytatja munkáját, annak a többi alkalmazott nem biztos, hogy örül. A minisztérium köztes megoldást javasol: az ilyen alkalmazottat fel lehet majd függeszteni, a felfüggesztés idejére munkabére felét kapja csak. Ha bűnössége nem igazolódik, akkor visszamenőlegesen is jogosulttá válik a teljes bérére.

A munkaviszony szabályozását érinti a házastársak egymás általi alkalmazásának szabályozása; a miniszter szerint ez nem a Munkatörvénykönyv feladata, arra van a családjogi törvény, hogy meghatározza, vajon alkalmazhatja-e a férj a feleséget, esetleg a feleség a férjet.

A tárca kis vállalatok – kevesebb mint 20 alkalmazott – esetében feleslegesnek tartja az alkalmazottak napi munkavégzésének nyilvántartását. Állítja, ilyen nyilvántartást alacsony számú alkalmazott esetében utólag is könnyen ki lehet állítani, nem javítja tehát a „feketén” végzett munka ellenőrzését.

A munkáltatók – és a jobboldali pártok – egyik legnagyobb fájdalma, hogy az április 1-ején életbe lépett jogszabály túl nagy teret ad a szakszervezeteknek. Például kötelező lenne bérpótlékot adniuk annak az alkalmazottnak, akinek szakszervezeti ügyek intézése miatt nem jut ideje rendesen elvégezni munkáját. A jobboldali irányítású minisztériumot nem volt nehéz meggyőzni arról, hogy a szakszervezetnek végzett munkáért az alkalmazottat a szakszervezet fizesse. A módosítás a valamikor forradalminak nevezett szervezet számára más okból is vörös posztónak számít majd: megszűnik az a rendelkezés, mely szerint annál a vállalatnál, ahol alapcsoportot alapít a szakszervezet, automatikusan megszűnik az alkalmazotti tanács. Ez egyértelműen a szakszervezetek jogkörének megnyirbálását jelenti, ami – ismerve jelenlegi munkájukat – talán nem is válik az alkalmazottak kárára.

A munkavállalók érdekeit szolgálja az a módosítás is, mely szerint csak egy munkaadó esetében érvényes a heti 48 órás maximális munkaidő; akinek több munkaadója is van, az akár heti 164 órát is dolgozhat – ha bírja. A minisztérium tisztában van vele, hogy nem az a cél, hogy az alkalmazottak agyondolgozzák magukat, mondja Kaník, de ha már dolgozni akarnak, akkor a törvénykönyv ne akadályozza őket ebben. Sajnos Szlovákiában kevesen élnek meg egy munkaadótól kapott fizetésből, ezért kénytelenek másodállást is vállalni. Erre a módosítást követően lehetőségük lesz. A munkaerőpiac rugalmasságát hivatott javítani az a tervezett rendelkezés is, mely a heti 15 óránál rövidebb munkaviszony létrehozását egyszerűsíti majd le. A minisztérium ezen törekvése mindenképpen dicséretes, ám a Szlovákiai viszonyokat ismerve kevés olyan vállalat van, mely heti 15 munkaóra elvégzése esetén olyan fizetést ad, melyből meg lehet élni.

A minisztérium ígéri, hogy a módosítás konkrét koncepcióját már a karácsonyfa alatt találják az érintettek, ezt követi majd féléves kormányzaton belüli egyeztetés, és a módosítás már nyáron a parlament elé kerülhet. Ezt követően a készülő törvénymódosítás minőségére a képviselők ügyelnek majd, akik – ismerve az előző parlament utolsó hónapokban végzett munkáját – nem a legjobb biztosítéka a minőségnek. A most először bejutott képviselők azonban a törvény tárgyalása során bizonyíthatják rátermettségüket és ellenálló-képességüket az egyes lobbicsoportokkal szemben. (lpj)