Bauer Edit (MKP) képviselővel

Ön a Munka törvénykönyve elfogadása idején a szociális, munka- és családügyi minisztérium államtitkára volt. A törvény már hatályba lépése előtt módosításra szorult, most újabb átalakításra készül a minisztérium új vezetése. Miért nem lehetett kivédeni ezeket a hibákat már az első elfogadása idején, miért kellet elfogadni ilyen formában?

Elsősorban Munka törvénykönyv filozófiáján kellett változtatni, mivel az előző még a pártállami időkből származott, az 1960-as években készült. Túl sok kötelező előírást tartalmazott a munkaadók és a munkavállalók számára egyaránt. A piacgazdaságban megnő a munkaszerződés szerepe, mivel azonban a munkaerő – a nemzetközi dokumentumok értelmében – nem áru a klasszikus értelemben, a munkaadó és a munkavállaló közti viszony nem teljesen szimmetrikus, így szükséges a munkavállaló védelme ebben a viszonyban. A másik ok az Európai Uniós jogharmonizáció és a nemzetközi munkaügyi szervezet előírásainak beépítése volt, melyre a csatlakozási tárgyalások miatt volt szükség. Részben igaz az is, hogy az egyes cikkelyek elmaradnak az ideális, sőt az optimális megfogalmazástól is. Az akkori miniszter, Peter Magvaši kijelentette, hogy a törvény egyes kitételei az érdekeltek – a munkaadók és a munkavállalók, a szakszervezetek megegyezésén múlnak. Sok olyan kompromisszum született, mely távol áll az optimális megoldástól.

A minisztérium jelenlegi módosító-javaslata éppen a munkavállalók fokozott védelmét gyöngíti, arra hivatkozva, hogy ez a védelem lassítja az új munkahelyek keletkezését. Egyetért ezzel?

Az alkalmazottak védelmét szolgáló paragrafusok összhangban vannak az EU irányelveivel, ha a módosítás ezeket is érinti majd, akkor legkésőbb a belépésünkig, 2004. május 1-jéig vissza kell majd állítani a rendelkezéseket.

A minisztérium jelenlegi vezetése szerint a törvény-előkészítés során gyakran helytelenül vagy túl szigorúan értelmezték az EU előírásait.

Én egy ilyen vitás pontra emlékszem: a vasárnapi munka engedélyezésével kapcsolatban az EU jogszabályai több kivételt ismernek, mint az elfogadott szabályozás. De például az üzletek nyitva tartása esetében elég átmenni Ausztriába, ott vasárnap csak az élelmiszerboltok vannak nyitva, mert más esetekben törvény tiltja a vasárnapi nyitva tartást.

Bírálják azt is, hogy a szakszervezetek túl sok joghoz jutottak a munkaadókkal szemben. Miért hagytak ekkora teret a számukra?

A szakszervezetek jogállásáról szóló megfogalmazások az érdekegyeztetés során alakultak ki. A törvénynek ez a része számomra már a törvény elfogadása előtt sem okozott túl nagy örömöt. (lpj)