Hátrányos helyzetből rajtolnánk

Papírra kerültek az első becslések arra vonatkozólag, hogy mennyi pénzt kaphat a szlovákiai agrárium brüsszeli forrásokból az EU-csatlakozás után, illetve mennyivel rövidítik meg a szlovákiai agrártermelőket, ha Brüsszel kitart eredeti javaslata mellett és 10 éves átmeneti időn keresztül mindössze 25 százalékos közvetlen kifizetést fizet a társult országoknak. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (VÚEPP) legfrissebb adatai szerint tehát 2004-ben – 25 százalékos brüsszeli támogatás esetén – Szlovákia mintegy 3,4 milliárd koronának megfelelő közvetlen támogatást kapna. Ahhoz, hogy az agrárium a jelenlegi szintű támogatásban részesüljön, további 2,3 milliárd koronát kellene kapnia a nemzeti költségvetésből. Ellenben ahhoz, hogy a szlovák agrártermelők a többi EU-országhoz hasonló támogatásban részesüljenek, 11 milliárd koronát kellene kapniuk a szlovák költségvetésből. Jelentős pénzösszegekhez juthatnánk viszont strukturális támogatások címén. Blaas Géza, a VÚEPP igazgatója elmondta, éves szinten mintegy 14,5 milliárd koronára van kilátás, ehhez az összeghez a szlovák költségvetés még 5 milliárd koronával járulna hozzá. A pénz 80 százalékát agrárgazdasággal kapcsolatos tételekre lehetne felhasználni.

A közvetlen támogatások és a termelési kvóták még egyeztetés tárgyát képezik. A társult országok egyenlő elbírálást követelnek, ugyanakkor néhány EU-ország teljes egészében ellenzi a közvetlen támogatások kiterjesztését a társult országokra, mondván az 1999-ben elfogadott közös agrárpolitika (CAP) ilyen tetemes kiadással nem számolt. Nehezíti a csatlakozni kívánó országok helyzetét az is, hogy a 15 EU-országból hatban hamarosan választások lesznek, márpedig az olyan érzékeny kérdésnek számító CAP-reform, a közvetlen támogatások kiterjesztése, illetve más agrárgazdasággal kapcsolatos engedmények tétele a társult országok számára, a választási kampány középpontjába kerülhetnek. (Lásd vonatkozó írásunkat.)

Pozsonynak vannak észrevételei, kifogásai a termelési kvótákkal kapcsolatban is. Ivan Rosíval föld-művelésügyi államtitkár elmondása szerint Szlovákia éves szinten 1,25 milliárd liter tejet szeretne produkálni, szemben a brüsszeli 940 millió literes javaslattal. Az izocukor, tehát a kukoricából elő-állított édesítőszer kvótáját Szlovákia 60 ezer tonnában javasolta meghatározni, az Európai Bizottság viszont mindössze 3200 tonnát javasolt. Bárányokból 400 ezer darabot szerettünk volna felnevelni és értékesíteni, Brüsszel viszont mindössze 218 ezer darabra tett javaslatot.

Egyes társult országok bizonyos kompromisszumok árán még a spanyol EU-elnökség alatt szeretnék lezárni az agráriummal kapcsolatos előcsatlakozási egyeztetéseket. Rosíval ezen országok közé sorolta Szlovéniát és Magyarországot. Lengyelország valószínűleg a végsőkig való tárgyalás útját választja, amely az államtitkár szerint azt a veszélyt hordozza magában, hogy az EU „szigorúbb elbírálásban részesíti”. Rosíval ugyanakkor nem részletezte a szlovák taktikát, nem zárta ki azt sem, hogy Pozsony is az előcsatlakozási tárgyalások mihamarabbi lezárását szorgalmazza majd. (gyor)