Harc az uniós támogatásokért

Az Európai Bizottság tízéves átmeneti időszakot javasol az újonnan csatlakozó tagországok mezőgazdasági termelőinek nyújtandó közvetlen támogatások bevezetésére, halasztott ütemben kívánja szétosztani azonban a regionális fejlesztésekre rendelkezésre álló összeget is. A bővítés finanszírozásáról közzétett előterjesztés szerint 2004-ben a mezőgazdasági támogatások a jelenlegi tagországokban érvényes szintek 25%-át tennék ki, a következő két évben 30, illetve 35%-ra emelkednének. Az új tagországok 2013-ban érnék el az akkor érvényes szint 100%-át. Az előrejelzés 10 tagjelölt 2004. évi csatlakozásának feltételezett esetére vonatkozik. A támogatások bevezetésének 2006-ban kezdődő második szakaszában az éves növekményeket úgy határoznák meg, hogy az új tagállamok 2013-ra elérjék az akkori szintek 100%-át. Az uniós költségvetésnek a közös agrárpolitika után második legnagyobb tételét jelentő strukturális és kohéziós támogatásokkal kapcsolatban a bizottság azt javasolja, hogy a 2004-2006-os időszakban az unió a kohéziós alapból biztosítson forrásokat az új tagországoknak, álláspontja szerint ugyanis ezzel jobban növelhető felvevőképességük. A bizottság szerint ebben a hároméves időszakban a kohéziós alap egyharmada jutna az új tagoknak, míg a mostani kedvezményezettek esetében 18% a megfelelő arány. Abszolút értékben 2004-ben 7,067, 2005-ben 8,15, 2006-ban pedig 10,35 mld. eurót kapnának az új tagországok a strukturális politikák keretében nyújtandó támogatásokból. A strukturális és kohéziós célokat szolgáló források legnagyobb hányadát a régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentésére szolgáló regionális támogatások különféle formái teszik ki. A kohéziós alap önálló forrás, amelyből azok a tagországok kaphatnak – környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokra fordítandó – támogatásokat, ahol az egy főre jutó nemzeti össztermék nem éri el az uniós átlag 90%-át. A bizottsági koncepció abból az elvből indul ki, hogy az unió nem lépheti túl a 2000-2006 közötti időszakra meghatározott átfogó költségvetési előirányzatokat, amelyeket az 1999-ben, Berlinben elfogadott Agenda 2000 intézkedéscsomag tartalmaz. Ennek jóváhagyásakor még 6 új tagország 2002-es csatlakozásának elméleti lehetőségével számoltak, most viszont 10 új tag 2004-es csatlakozása tűnik a legvalószínűbbnek. Az eredeti forgatókönyvet ennek megfelelően módosítani kellett, úgy, hogy megközelítőleg ugyanannyi pénzt osztanának szét 10, mit a korábban kalkulált 6 csatlakozó között.

A javaslat ellen szinte az összes társult ország tiltakozott. Semmiképpen sem lehet egyetérteni azzal, hogy az EU korlátozza a juttatandó agrártámogatásokat – állítja az Agrárkamara igazgatója, Emil Dufala. Szerinte ha Brüsszel valóban úgy döntene, hogy a csatlakozó országok csak tíz év alatt, fokozatosan érhetik el az eddigi tagországoknak juttatott támogatások szintjét, akkor a szlovákiai gazdáknak nemcsak a közös európai piacokon, de odahaza sem marad esélyük. A javaslattal Magyarország sem ért egyet. Orbán Viktor kormányfő úgy nyilatkozott: a bizottsági javaslatok éles ellentétben állnak az ország érdekeivel, szerinte mindent meg fognak tenni, hogy növeljék a támogatások mértékét és csökkentsék az átmeneti időszak hosszát. Csehországnak elfogadhatatlan, hogy az EU-csatlakozás után a fejlesztési és támogatási alapokból a cseh mezőgazdasági termelők kevesebbet kapjanak, mint az unió jelenlegi tagországainak termelői. Jan Fencl cseh agrárminiszter szerint Prága kitart amellett, hogy a cseh termelők ugyanolyan támogatásban részesüljenek, mint az uniós tagállamok termelői. Hasonló véleményt fogalmazott meg a lengyel kormány is. Michal Tober kormányszóvivő szerint az Európai Bizottság előterjesztését olyan kiinduló javaslatnak, tekintik, amely alapul szolgálhat az EU-tagországok közös tárgyalási álláspontjának kialakításában.

A visegrádi országok képviselői szerint a csatlakozni kívánó országoknak közösen kellene fellépniük a javaslattal szemben. Éles nézetkülönbségek merültek fel azonban az EU-tagországok között is a bővítés finanszírozásával kapcsolatban. A Financial Timesban közölt jelentés szerint a nyilvánosságra hozott bizottsági javaslatok elfogadása jórészt azon múlik majd, milyen eredményeket hoz a közös agrárpolitika (CAP) várhatóan júniusban kezdődő felülvizsgálata. (mi)

Azonos feltételeket akarunk

Pozsony. Elképzelhetőnek tartom, hogy kezdetben alacsonyabbak legyenek a közvetlen juttatások, fontos azonban, hogy gazdálkodóink az EU-országok mezőgazdászaival azonos feltételeket kapjanak – nyilatkozta Ivan Mikloš, gazdasági miniszterelnök-helyettes. Szerinte tudatosítani kell, hogy országunk egyelőre az egyéni vállalkozások támogatásán kívül semmi egyéb támogatást nem kap. Szlovákia az Európai Bizottság javaslatának köszönhetően a csatlakozást követően évente 500-700 millió eurós támogatásban részesülhetne. A Jaslovské Bohunice-i atomerőmű leállítására az említett időszakban évente 20 millió eurós támogatást kapnánk. (s)