Hogy Szlovákiában egy benzinkúthálózat hatékonyan működhessen, legalább 50 kúttal kell dolgoznia. Ekkora lefedettséget egyelőre csak a Slovnaft, az OMV és a Shell ért el, miközben a hazai tulajdonban lévő Jurki is közelít ehhez a számhoz.
Harc a benzinkutakért
Hogy Szlovákiában egy benzinkúthálózat hatékonyan működhessen, legalább 50 kúttal kell dolgoznia. Ekkora lefedettséget egyelőre csak a Slovnaft, az OMV és a Shell ért el, miközben a hazai tulajdonban lévő Jurki is közelít ehhez a számhoz. A Slovnaftnak jelenleg 303, az OMV-nak 79, a Shellnek 56, a Jurkinak pedig 47 kútja van. Az elmúlt években már több cég is felszámolta hálózatát. ĺgy többek között befejezte vállalkozását kútjain a Transpetrol, a Tamoil pedig eladta az Agip kúthálózatát. Az Avanti kútjain a Shell és az OMV osztozott meg, a BP és az Aral pedig kivonult a piacról. Mindez azzal magyarázható, hogy egy-egy kút megnyitása nem kis összegbe kerül. A nagyobb kutak létrehozása mintegy 30 millió koronát emészthet fel, de még a kisebbek is 15 millió koronás befektetést igényelnek. A további fejlesztéseket az is akadályozza, hogy az igazán vonzó útszakaszokon már megépültek a kutak, így a harc most az új autópálya-szakaszokért folyik. A versenyhivatal ugyan megtiltotta, hogy a Slovnaft tovább bővítse a kúthálózatát, a vállalat azonban nem mondott le az újabbnál újabb kutak nyitásáról. Ahhoz azonban, hogy ezt megtehessék, a régebbi, kevésbé hatékony kutakat az elkövetkező időszakban be fogják zárni. Az olajtársaságok életét az elkövetkező időszakban jelentős mértékben megnehezíthetik a hazai szupermarketek is, amelyek saját benzinkutakat nyitnak. Az olcsó áraknak köszönhetően az üzletláncok elszippanthatják a vevőket azoktól a társaságoktól, amelyeknek a fő tevékenységi körét a benzin értékesítése jelenti. Mint azt a szupermarketek példája is bizonyítja, a benzint lehet olcsóbban is árulni. Ezzel szemben az olajtársaságok azzal védekeznek, hogy az állam az adók formájában lefölözi a benzin eladásából származó bevételeket. Miroslav Kollár, a Szlovák Olajipari Szövetség titkára szerint ugyanakkor nem is a magas árak jelentik a fő problémát, hanem a lakosság silány vásárlóereje. Emiatt szerinte a szlovákiai fogyasztók jobban megérzik a filléres áremeléseket is, mint a nyugat-európai gépkocsi-tulajdonosok. (t)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2004. 07.22.
Szlovákia nem is kérte a felmentést
2004. 07.22.
További áremelés várható
2019. 12.04.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.