Ha tetszik, ha nem, behívjuk a migránsokat

Habár az ország sok régiójában még komoly gondot okoz a munkanélküliség – a Rimaszombati járásban például még mindig közel 27 százalékos –, a nyugati országrészben már most munkaerőhiány kezd kialakulni. A Galántai járásban 4,28 százalék a munkanélküliek aránya, ami azt mutatja, hogy már nincs vagy csak nagyon kevés a valóban munkát kereső állástalan. Az öt nyugati megyében nyolc százalék alatt van a munkanélküliség: Pozsony megyében 4,98%, Nagyszombat megyében 6,12%, Trencsén megyében 7,04%, Zsolna megyében 7,79% és Nyitra megyében pedig 8,95%.A gazdasági növekedést is fékezheti a munkaerőhiány, véli Dušan Chrenek, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének vezetője. „Többféle megoldás létezik, az egyik leggyorsabb a képzett bevándorlók és a külföldi egyetemisták nagyobb számú befogadása” – mondta külföldi példákra hivatkozva Chrenek. Branislav Ondruš, a szociális ügyi minisztérium államtitkára szerint középtávon Szlovákia mindenképpen munkaerő-behozatalra szorul, vagyis szükségünk lesz gazdasági migránsokra. „2020-ban az új munkahelyek száma meghaladja majd a pályakezdők számát” – magyarázza Ondruš. Különösen komoly problémát okoz majd a generációváltás az oktatásban és az egészségügyben. Szlovákiában már most is csaknem 28 ezer külföldi dolgozik. Az egy évvel korábbi állapothoz képest ez több mint 6 ezer fős emelkedés, derül ki a szociális ügyi hivatal adataiból. A legtöbben, mintegy 6500-an Romániából érkeztek, emellett 3400 csehországi, 3100 magyarországi és több mint 3000 lengyel is dolgozik az országban. Az uniós országokból mintegy 21 ezer ember érkezett, a többiek unión kívüli országokból jöttek, Ukrajnából például több mint 1500 ember. A legtöbben – 8800 ember – Pozsony megyében dolgoznak, a második helyen Nagyszombat megye áll, mintegy 4300 külföldivel. Szakemberek szerint mítosz, hogy a bevándorlók a hazai munkaerő elől veszik el a munkát és visszaélnek a szociális támogatásokkal. „A nemzetközi tapasztalatok alapján a bevándorlók munkahelyeket teremtenek, szociális segélyt, arányait tekintve, ritkábban kapnak a hazai népességnél” – állítja Martin Kahanec, a Közép-Európai Munkakutató Intézet (CELSI) munkatársa.  A gazdasági bevándorlókra két ok miatt is szüksége lesz Szlovákiának: az egyik, hogy egyre többen dolgoznak Szlovákiából külföldön, a másik pedig a lakosság elöregedése, derült ki az INEKO gazdaságkutató intézet és az Európai Bizottság szlovákiai képviselete által szervezett szemináriumon. „Míg jelenleg 3,22 gazdaságilag aktív korú ember jut egy nyugdíjasra, addig 2068-ban már csak 1,67 lesz ez az arány” – hangzott el a szemináriumon. A másik ok, hogy egyre többen dolgoznak külföldön. Pontos számok ugyan nincsenek, de a Statisztikai Hivatal szerint tavaly több mint 160 ezer ember dolgozott más uniós tagállamban egy évnél rövidebb ideig. A legtöbben Ausztriában dolgoznak, egy év alatt 38 ezerről 49,7 ezerre nőtt a számuk. A második legnagyobb csoport – 40,3 ezer fő – Csehországban dolgozik, Németországban 27,6 ezer, Nagy-Britanniában 8,9 ezer, Magyarországon pedig 6,4 ezer ember talált munkát. A hosszabb távon külföldön élők száma pontosan nem ismert, de velük együtt akár duplája is lehet ez a szám. Erre utal a csehországi hivatalos adat is: 118 ezer szlovákiai munkavállalót tartanak nyilván, csaknem háromszor többet, mint a szlovák adatok.  Csehországban egyébként több mint 300 ezer külföldi dolgozik. A hiányzó munkaerőt irányított bevándorlással pótolhatnánk a leggyorsabban, ehhez azonban lazítani kellene a migrációs szabályokon. „A harmadik országokból érkező alkalmazottak esetében a munkaadónak átlagosan 145 napot kell várnia az engedélyekre” – magyarázta Zuzana Vatráľová, a Nemzetközi Migrációs Szervezet szlovákiai hivatalának vezetője.