105 milliárd kellene a vasútra
Pozsony. A 2007 és 2013 közötti időszakban 105 milliárd korona kellene a hazai vasúthálózat korszerűsítésére, ebből csupán 77 milliárd áll rendelkezésre - derül ki a közlekedési tárca dokumentumából.
GAZDASÁGI HĺRMORZSÁK
Pozsony. A 2007 és 2013 közötti időszakban 105 milliárd korona kellene a hazai vasúthálózat korszerűsítésére, ebből csupán 77 milliárd áll rendelkezésre - derül ki a közlekedési tárca dokumentumából. A vizsgált időszakban 217 km-nyi hosszúságban újítanák meg a vasúti síneket, emellett négy konténer átrakodó állomást építenek (Pozsony, Zsolna, Kassa, Budča). A hosszú távú koncepció azzal is számol, hogy a pozsonyi repülőteret rákötik a Pozsony-Előváros és a Pozsony-Ligetfalu vonalra, mégpedig 14,2 milliárd koronás költséggel. A beruházások javát az Európai Unió finanszírozza, mégpedig 85:15 arányban (a fennmaradó 15 százalékot saját forrásokból kell állni). (SITA)
Holnap 120 éves a „Made in” jelzés
London. Százhúsz éve, 1887. augusztus 23-án jelent meg először a termékek gyártási, származási helyét jelölő Made in jelzés, a brit iparvédők törekvéseinek köszönhetően. A londoni alsóház 1887-ben látta elérkezettnek az időt arra, hogy a hazai ipartermékek védelmét külön törvénnyel erősítse meg: új szabályok léptek életbe, így minden külföldről érkező termék esetében meg kellett jelölni a származási országot. 1894-ben Németország is Anglia nyomdokaiba lépett. A Made in jelzés azóta hatalmas karriert futott be, ma már részletes nemzetközi egyezmények szabályozzák a származási hely feltüntetésének mikéntjét. A különböző feliratok persze nem feltétlenül küldenek pozitív üzenetet a vásárlóknak, egy Made in China jelzés nem okvetlenül akkora öröm, mint egy Swiss made felirat. Felmérések szerint a vásárlók inkább a márkanevekhez ragaszkodnak, jobban érdekli őket a számítógépeken látható színes alma, vagy a sportcipőkön látható kis pipa, semmint a Made in China vagy Made in Taiwan jelzés. (MTI)
Megtévesztő reklámok sora
Pozsony. Az utóbbi időszakban három hazai reklámkampány is megsértette az etikai szabályokat, mivel a hirdetés nem fedte a valóságot. Az Orange mobilszolgáltató Prima Variant Mesiac terméke a szokásosnál olcsóbb szolgáltatásokat kínált, ám kiderül, több kliens nem tudta aktiválni ezt a produktumot. Az Általános Hitelbank (VÚB) Flexipôžička kölcsönét úgy hirdette, hogy lehetővé teszi a kölcsön határidő előtti ingyenes törlesztését. Ez igaz volt, ám amint a kampány lekerült a képernyőről, ezt a lehetőséget megszüntették. Végül az OTP Garancia azt sugallta, hogy a kötelező járműbiztosítás megkötése mellé ingyenes életbiztosítás jár. Mint kiderült, ez utóbbi nem igaz. Ezért a reklámtanács etikátlannal nyilvánította a felsorolt hirdetéseket. (SITA)
Sorra távoznak az IT-szakemberek
Pozsony. Szlovákiából sorra külföldre távoznak a magasan képzett informatikai (IT) szakemberek, mivel külföldön jóval magasabb fizetést kapnak - jelentette Juraj Sabaka, a szlovák IT-szövetség (ITAS) elnöke. A tervezett nagyobb járulékbefizetések éppen a számítástechnikai szakembereket (is) sújtják, ami felgyorsítja távozásukat. Napjainkban a hazai informatikai ágazat 40 ezer számítástechnikai szakembert foglalkoztat. (SITA)
Marian Janušek bekeményített
Pozsony. A kormánytól független szervezetek kérése ellenére a mai kormányülésről nem vonom vissza az autópálya-építéssel kapcsolatos törvénytervezeteket – mondta tegnap Marian Janušek régiófejlesztési miniszter, miután megbeszélést folytatott Ivan Gašparovič államfővel. Mindkét politikus támogatta azt az elképzelést, amelynek értelmében a gyors sztrádaépítés érdekében akár a földkisajátítás eszközéhez is folyamodhatna az állam. Gašparovič szerint a közérdek fontosabb a magánérdeknél, ezért a kisajátítás eszközét nem kell elvetni. (TASR)
Sztrádatender: túl sok az érdeklődő
Pozsony. A Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) által kiírt, az elektronikus útdíj bevezetését célzó tenderre váratlanul sok, 55 cég jelentkezett, miközben eredetileg 5 társaságra számítottak. Ezért az NDS új pályázatot ír ki, hogy minden érdeklődő esélyt kapjon. A tender értelmében 2400 km hosszúságban 20 milliárd koronaért építik ki a sztrádafizető rendszert. (SITA)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.