Fenyeget a költségvetési sziklaszirt

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Washington. Nehéz örökséget vesz át a második Obama az első Obamától – lényegében ez a gazdaságkutatók és piaci elemzők első reakciója az újraválasztás hírére. Az eredményt óvatos optimizmussal fogadták a piacokon, sőt, a dollár átmenetileg egyenesen gyengült: a gazdaság és a tőzsdék erősödését inkább Mitt Romney megválasztása segítette volna elő. Obamától adóemelések várhatók, kérdés viszont, hogy az államadósság leépítését meg akarja-e kezdeni. Obamának a költségvetés rendbetétele és az államadósság leszorítása lesz a legnehezebb gazdaságpolitikai kihívása a következő 4 évben.

A régi-új elnöknek néhány hete maradt arra, hogy a piaci zsargonban fiscal cliffnek, azaz költségvetési sziklaszirtnek nevezett helyzettel kezdjen valamit. Jövő januárban ugyanis az ország várhatóan ismét eléri az államadósság-plafont, miáltal életbe lép a „költségvetési szakadék” nevű automatizmus, ami a költségvetés hiányát hivatott csökkenteni. Ám az amerikai GDP akár 4%-át is elérő intézkedéscsomag a hiány olyan lefaragását eredményezné, amivel a gazdasági növekedés eshet drasztikusan, akár 2–4%-kal. Márpedig ez nemcsak Amerika baja lenne, hanem a világgazdaság kilátásaira sem lenne jó hatással – különösen a kínai gazdaság lassulása és az eurózóna válságának ismeretében. Hogy felpuhítja-e ezt a csomagot Obama vagy sem, és hogy ehhez hogyan tudja megnyerni a republikánus többségű kongresszust, ma még nehezen látszik.

Nem csoda, hogy a Commerzbank gyorsértékelésében azt emelte ki: Obama első feladata megakadályozni, hogy ez a recesszióval fenyegető kiigazítás a mostani formájában lépjen életbe. Ezek a még Bush elnök kormányzása alatt nyújtott adókedvezmények megszüntetésén és a szövetségi kiadások visszavágásán keresztül eredményeznék az államadósság csökkenését, azonban mindkettő hatása az amerikai gazdaság jelentős lassulását hozhatja. Úgy tűnik, Obama hagyja kifutni az átmenetinek szánt adócsökkentések jelentős részét – miközben a jelek szerint a kisebb, évi 250 ezer dollárnál kevesebbet keresők kedvezményei megmaradnak –, ami az új adókkal és adóemelésekkel az adóterhelés komoly növekedését jelenti 2013-tól. „Világosan látszik, hogy néhány területen új adókat is be kell vezetni (nem kizárt, hogy a benzin adóját 15 centtel emelnék), ez elengedhetetlen a költségvetés rendbehozatala érdekében” – mondja Simai Mihály akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének professzora.

Obama kettős szorításban van: az amerikai gazdaság helyzete látszólag jobb, mint 2008-as megválasztása idején volt – úgy tűnik, az ingatlanpiac stagnálásának vége, a bankcsődök 2–3 évvel ezelőtti hulláma is enyhült, az amerikai gazdaság tartósan 2% körüli mértékben tud nőni, igaz, októberben 7,9% volt a munkanélküliségi ráta –, ezeknek azonban részben az államadósság jelentős felfutása volt az ára: idén októberben 16,261 billió dollár volt az államadósság, míg 2005 végén „csak” 9 billió dollár körüli. Hogy fiskális ámokfutás jellemezte-e az országot az elmúlt 4 évben, vagy sem, arról megoszlanak a vélemények. Ugyanis az adósság növekedésével párhuzamosan az éves költségvetési deficit aránya és nagysága mérséklődött. (Ind., Portf., só)