EU: 48 órás munkahét?

Ezenkívül a védelmi irányelvcsomag módosításáról szóló állásfoglalás-tervezet is napirendre került. A médiaműveltség és a médiahasználat kiterjesztését célzó állásfoglalás-tervezetről szintén hétfőn szavaznak az EP-ben.

Az EP 2005. májusban első olvasatban már véleményt nyilvánított az 1993-as irányelv módosításáról. A tervezet azonban három évre megrekedt a tagállami kormányokat képviselő tanácsban.

A kormányok idén júniusban végül megállapodásra jutottak, bár Magyarország, Belgium, Ciprus, Görögország és Spanyolország továbbra sem támogatta a közös álláspontot. Az 1993-as irányelv szerint a tagállamok eltérhetnek (opt-out) a legfeljebb 48 órás munkahét szabályától, ha a dolgozó több órát szeretne dolgozni. A foglalkoztatási miniszterek megtartanák ezt a lehetőséget, azzal a feltétellel, hogy a maximális heti munkaidő három hónap átlagában így is legföljebb 60 óra lenne. A 60 órát a tanács szerint tovább lehetne emelni 65 órára akkor, ha a kollektív szerződés nem rendelkezik másként, valamint ha az ügyeleti idő inaktív része munkaidőnek számít.

Az EP foglalkoztatási szakbizottsága azonban az első olvasat után most második olvasatban is azon a véleményen van, hogy a 48 órás munkahéttől való eltérés lehetőségét meg kell szüntetni, igaz, nem azonnal, hanem három évvel a módosított irányelv hatálybalépését követően. A tanács és az EU végrehajtó testülete, az Európai Bizottság szerint az ügyeleti időt fel kell osztani aktív és inaktív periódusra. Ebből az inaktív időszak – amikor a munkavállaló rendelkezésre áll, de nem végez tényleges munkát – alapértelmezésben nem minősülne munkaidőnek, ám ezalól kivételt jelentene, ha a nemzeti jog, a kollektív szerződés vagy a szociális partnerek megállapodása másként rendelkezik. Az ügyeleti idő teljes időtartama, beleértve az inaktív részt, munkaidőnek minősül – véli ezzel szemben az EP foglalkoztatási szakbizottsága.

Szintén hétfőn került az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésének napirendjére az az állásfoglalás-tervezet, amely bizonyos módosításokkal támogatásáról biztosítja az Európai Bizottság fegyverkereskedelmi szabályozási javaslatát, az úgynevezett védelmi irányelvcsomagot. A védelmi felszerelések beszerzését és unión belüli forgalmát a tagállamok jelenleg nemzeti szinten szervezik. Ennek eredménye huszonhét különböző, rosszul összehangolt rendszer és a források nem megfelelő felhasználása. Mindez megnehezíti azt, hogy a védelmi termékeket gyártó cégek jól működő ellátási hálózatot építsenek ki az unión belül, akadályozza a nemzetközileg versenyképes európai védelmi ipar fejlődését – olvasható az állásfoglalás-tervezetben.

Az EU végrehajtó testületének csomagja egyszerűsítené és egységesítené a védelmi termékek forgalmát szabályozó nemzeti engedélyezési rendszereket. Az irányelv révén a védelmi termékek szállítására a cégeknek elegendő lenne egyetlen, az EU egész területén érvényes engedélyt beszerezniük. Az EP belső piaci szakbizottsága az engedélyezett termékek köréből kizárná a gyalogsági aknákat és a fürtösbombákat (kazettás lőszereket). Az Európai Bizottság irányelvtervezete forgalom alatt csak a kereskedelmi ügyleteket érti. Az EP belső piaci szakbizottsága az irányelv hatálya alá tartozó forgalom fogalmát kiterjesztené a termékek bármilyen módon történő szállítására vagy átadására, legyen az vásárlás vagy javítás, kiállítás, vagy akár humanitárius segítség.

Állásfoglalás-tervezet a széles sávú internet-hozzáférés megteremtéséről

A médiaműveltség és a médiahasználat kiterjesztését célzó állásfoglalás-tervezet – amely minden uniós polgár számára szorgalmazza a széles sávú internet-hozzáférés megteremtését – hétfőn került napirendre az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén, és a képviselők várhatóan csütörtökön szavaznak róla.

A számítógép és az internet elterjedtsége az EU-ban erősen változó. Egyes tagállamokban a háztartásoknak több mint 80 százalékában van számítógép, míg más tagállamokban csak alig 20 százalékában. Bár átlagban több mint 40 százaléknál van már internet, ebből csak mintegy 15 százalék fut széles sávon. Az EP szakbizottsága szerint „az európai politikának gondoskodnia kell arról, hogy csökkenjen a digitális szakadék a tagállamok között, különösen a város és a széles sávú kapcsolattal kevésbé ellátott vidék között”. „A széles sávú internethez való hozzáférés biztosítása az állami gondoskodás részét képezi, széles körű és jó minőségű kínálatnak, valamint elérhető áraknak kell jellemeznie” – olvasható a tervezetben.

A dokumentum szerint a médianevelés terén a nyugat- és kelet-európai tantervekben még mindig nagy különbségek vannak: a régi tagállamokban a médianevelés többé-kevésbé jelen van, míg a közép- és kelet-európai tagállamokban – Szlovénia és Magyarország kivételével – egyáltalán nem része a tantervnek. Probléma az is, hogy az idősebbek körében a médianevelés kevésbé intenzív, a szülők gyakran lemaradnak gyermekeik mögött az információs és kommunikációs technológia használatában. A képviselők szerint ezért segíteni kell, hogy az idősek legyőzzék az új médiaformákkal kapcsolatos félelmeiket és korlátaikat. (MTI)