Energiafogyasztás és energianyerés 2. rész

Az utóbbi években a geotermikus mellett immár a különféle hulladékokból nyerhető energia termelése sem lehetetlen, például akár tehéntrágyából (ilyesmiről még lesz szó). Az emberiség energiaigénye mostanság megállíthatatlannak tűnően növekszik. A theworldcounts.com oldal szemléletes adathalmazai szerint a fémbányászat önmagában felhasználja a világ teljes energiatermelésének a 10 %-át. A Nobel-díjas R. E. Smalley 2004- ben felállított egy sorrendet az emberiség legsürgősebben megoldandó kihívásairól, és az energiaellátást tette első helyre. Az új megoldásokat, a megújuló forrásokban rejlő lehetőségeket talán pénzkímélőnek szánják a megálmodó tervezők. Eközben azonban, nem minden esetben, de a környezettudatosként tetszelgés divatja is érzékelhető.

Egyesek a modernség igazolásaként részesítik előnyben a különféle természetes lehetőségeket. Ez egyéni szinten is előfordul, de néha nagyban is. Noha Németország az összes atomreaktorát tervezi leállítani 2022-ig, mert át kíván állni megújuló forrásokra, de közben Franciaországtól vesz atomerőművekben termelt áramot. A theworldcounts.com számlálói és adatai szerint a Földön évi 500 millió terajoule (TJ) energiánál több használódik fel (a joule az energia mértékegysége az SI-rendszerben). Ugyanitt megtudhatjuk, hogy egyetlen Boeing 737-es az Atlantióceánon való átrepülése során 1 TJ-t emészt föl; az emberiség villamos energia iránti kereslete 85%-kal fog növekedni 2010–2040 között, ami elképesztő előrejelzés, mert ez a növekedés több mint az USA, az EU, Kína, Oroszország, Japán, Ausztrália és India jelenlegi teljes szükséglete. Ugyanakkor 71 perc alatt eléri a Földet annyi napenergia, amely elegendő lenne a bolygó egyévi szükségletéhez.

Ebből kitűnik, hogy amennyiben a Nap erejét, vagy más forrásokat jobban hasznosítani tudnánk, mint azt a mai műszaki tudás engedi, lehetséges, hogy többé senki nem szenvedne energiahiányban. Következzenek példák a modern energiatermelő erőművek, szerkezetek és építmények világából. Kaliforniában egy 18 erőműből plusz a gőzkitermelésre szolgáló több száz furatból álló, villanyáram-szolgáltató geotermikus erőmű-együttes összteljesítménye 1500MW. Tajvanon egy napelemekkel bőségesen beborított stadion a létesítmény energiaellátásának 80%-át képes fedezni. Franciaországban egy úgynevezett napkohó a Nap sugarait befogva és egy pontba fókuszálva közel 4000°C-ot képes előállítani. Megjegyzendő, hogy ezt kizárólag tudományos célokra építették! A Dánia partjai mentén, közel száz szélturbinából álló szélfarm összteljesítménye 209MW.

A norvégiai Tofte településen működik a világ legkülönösebb, az anyagvándorlás, ozmózis elvén működő erőművének mintadarabja, igaz, teljesítménye még csak 2–4kW, de sok kutató a jövő nagy lehetőségét ebben a technológiában látja (ozmózis: lényegében eltérő sűrűségű oldatok félig áteresztő hártyán való áthaladása, a két oldat közti kiegyenlítődés folyamata; a testünket felépítő sejtjeink is azért életképesek, mert a sejthártyáinkon át bejutnak sejtjeinkbe más mellett a vízmolekulák). Dél- Koreában működik egy árapályerőmű 254MW maximális kapacitással. Akármilyen meglepő, a hollandiai Moerdijkben üzemelő, 36,5MW kapacitású (270 millió kWh villamos energiát generáló, 90 000 háztartást ellátó) biomasszaerőművet kizárólag csirketrágyával működtetik, amiből évi 440 000 t-át égetnek el. Ma Izland a természetbarát hozzáállású országok mintapéldája. Néhány éve már teljes villamos energia-szükségletük megújuló forrásokból ered.

Az újonnan épített épületeik energiatakarékosak. És náluk már a hidrogénnel működő autóbuszok korszaka sem csak álom. Zárásképpen, hogy a témakör képe teljesebb legyen, rá kell mutatni még néhány kihagyhatatlan részletre. Miközben menő lett energiatakarékosságról beszélni, egyre nagyobb mértékű az energiapazarlás is. Ez egyfelől az emberek mindennapi felelőtlen hozzáállásából fakad. Pár példa: az emberek gyakran hagyják nyitva munka után az irodai lámpákat, világszerte milliónyi fénymásoló és más irodai eszköz is teljesen feleslegesen fogyaszt az év minden éjjelén. Másrészt ennél is többet nyom a latba, hogy újabban számtalan olyan, elektromos áramot fogyasztó termék kerül piacra, amelyek előtte elektromosság nélkül is remekül megvoltak, ellátták alapvető funkciójukat. Az élhetőbb jövő egyik zálogának Ferenc pápa az újrahasznosítást tartja első önálló, 2015-ös enciklikájában. Milyen igaz. Aztán jó lenne, ha a Földön mindenki eszerint is élne.