Ellenőrizetlen könyvvizsgálók

Ismert, hogy a tavaly decemberben csődöt jelentett Enron amerikai energetikai mamutvállalat kihasználva a rendkívül szabad amerikai könyvviteli előírásokat, részvényeinek magasabb árfolyamszintre való felhajtásához meghamisította pénzügyi jelentéseit, téves információkkal látva el a cég befektetőit és tulajdonosait. Ebben nélkülözhetetlen segítséget nyújtott neki a világ egyik legnagyobb könyvvizsgálattal, audittal foglakozó cége, az Arthur Andersen, amely a kipattant botrány nyomán felajánlotta magát megvételre egyik versenytársánál, a Deloitte and Touch-nál.

Bush elnök fontosabb javaslatai közé tartozik, hogy kibővítenék azon események körét, amelyeket a negyedéves beszámolóktól függetlenül azonnal nyilvánosságra kell hoznia a cégvezetésnek. Ha mondjuk egy vezető jelentősebb részvényeladást hajt végre, azt két munkanapon belül közölni kell. Továbbá a Szövetségi Értékpapír-felügyeletnek (FSA) biztosítania kell, hogy a vállalatok valós képet fessenek saját értékükről, és ne kozmetikázzák a fontos részleteket különböző trükkökkel. Emlékezzünk csak, hogy az Enron az egyre halmozódó adósságait és kötelezettségeit különböző leányvállalatokba, cégekbe „dugdosta el”, és 1997 óta összesen 586 millió dollárt tüntetett fel hamisan bevételként.

Szigorítani fogják a könyvelési és más, potenciális érdekkonfliktust létrehozó tevékenységek, ilyen például a tanácsadás, elválasztásának követelményeit. Tanácsadással és egyszerre audittevékenységgel eddig mindegyik könyvellenőrző cég foglalkozott, és az előbbi munkakör egyre inkább előtérbe került, ami azt jelenti, hogy a könyvvitel ellenőrzése már nem számít olyan vonzó üzletágnak. Az Andersen versenytársai már jelezték, hogy a jövőben szétválasztják a két, helyenként konfliktust okozó tevékenységet, tekintettel arra, hogy egyre több vállalat határozott már úgy, hogy audítorától nem fog igényelni tanácsadói szolgáltatásokat.

Sokan tartanak azonban attól, hogy esetleg az Enronhoz hasonlóan más cégek sem teljesen valósághű számaikkal félrevezették a piacot. A vállalati nyereségek „gyanússá” váltak, például nemrég a General Eletrictől számon kérték befektetési cégének, a GE Capital nyereségének bővebb magyarázatát. Ezek után a vélt és valós mérlegkozmetikázások miatt megcsappant befektetői bizalom valószínűleg még sokáig kihat a részvénypiacokra, nagyobb óvatosságra intve a részvénykereskedőket.

Az Európai Unió máris bírálta az amerikai számviteli szabályozást és javasolta, hogy az Egyesült Államok térjen át a nemzetközi számviteli standardok (IAS) alkalmazására. Tény, hogy az amerikai szabályozás lazaságával magyarázható, hogy ott gyakoribbak a pénzügyi botrányok, mint Európában. Az EU 2005-től tervez teljesen áttérni az IAS rendszerére.

Az Enron-affér arra is rámutatott, hogy nemcsak a cégek könyvelésére, hanem az azt ellenőrző audítorokra is ráférne egy ellenőrzés. A kérdés tehát: kinek kellene a könyvellenőröket ellenőriznie? A vitának még biztos hosszú folytatása lesz, de mindenesetre elgondolkodtató, hogy a könyvvitel és audit legalapvetőbb elveire, a könyvek pontos, tényszerű, reális vezetésére és ellenőrzésére épített bizalom, minden komolyabb szabályozás hiányában ilyen sok éven át kitartott az Egyesült Államokban. A liberális piacgazdaság fellegvárának tartott Amerikában bizonyára sokan nem fogadják kitörő örömmel a kormányzat szigorító könyvviteli és vállalati szabályozásait, de tisztában kell lenni azzal is, hogy a torz információk (lásd megszépített Enron gyorsjelentések), a szabadpiaci verseny közgazdasági modelljének egyik legnagyobb kerékkötői.

Óriási büntetés az Arthur Andersennek

New York. Az összeomlott Enron cég könyvvizsgálalát éveken át végző és a problémákat eltussoló Arthur Andersen könyvvizsgáló cég iránt az Ernst and Young és a Deloitte Touche Tomatsu mellett a KPMG audítorcég is érdeklődik. A világ ötödik legnagyobb könyvvizsgálója gazdasági bűncselekmény pártolása miatt kénytelen beolvadni egy másik cégbe. Az Arthur Andersen előzetesen megegyezett az amerikai tőzsdefelügyelettel (SEC), hogy 100 millió dolláros büntetést fizet az általa okozott kárért. Ez az eddigi legnagyobb, a SEC által kirótt büntetés. Már szinte biztos: az Arthur Andersen nem képes talpra állni az Enron-botrány után. Az USA igazságügyi minisztériuma vádeljárás kezdeményezését helyezte kilátásba, és egyértelmű jelei mutatkoztak a társaságba vetett bizalom általános megrendülésének. 30 jelentős ügyfél fordított neki hátat, köztük olyanok, mint a Delta Airlines, a Merck, a Ford, a Texaco vagy a Freddie Mac. (s, t)