Elhibázott ötlet a minimáladó

A minimáladóval kapcsolatos részleteket Peter Kažimír pénzügyminiszter a múlt héten ismertette. Eszerint azok a társaságok, amelyek nem áfafizetők és a forgalmuk nem haladják meg az évi 500 ezer eurót, évi 480 eurót lesznek kénytelenek befizetni. Egy ugyanilyen forgalommal rendelkező áfafizető társaság számára ez 960 euró lesz. Az 500 ezer euró feletti éves forgalommal rendelkező társaságok – függetlenül attól, hogy áfafizetők vagy sem–2880 eurót fognak fizetni. A minimáladót a társaságoknak az alapításukat követő egy évben nem kell majd fizetniük. A nyereséges társaságok a befizetett minimáladót a befizetést követő három év folyamán leírhatják majd a társasági adójukból.  Kažimír szerint a kormány a minimáladó bevezetésével – amelytől évi 112 millió eurós pluszbevételt remél – csak azokkal a társaságokkal veszi fel a harcot, amelyek szándékosan veszteséget könyvelnek el, hogy ne kelljen társasági adót fizetniük. A gazdasági elemzők többsége azonban ezt nem így látja. Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője szerint a Fico-kabinet az új adónem bevezetésével elsősorban azon kisebb társaságok életét nehezíti meg, amelyek a gazdasági válság okozta nehézségek miatt fizettek alacsonyabb adót.  A pénzügyi tárca ugyan az 500 ezer eurónál kisebb forgalmat elkönyvelő, nem áfafizető társaságok számára megállapított alacsonyabb befizetési kötelezettséggel azt a látszatot kelti, hogy a kisebb társaságok számára az új adónem nem jelent majd gondot, az elemzők szerint azonban a kisebb társaságok többsége is a 960 eurós adót lesz kénytelen befizetni.  „Egyrészt minden olyan társaságnak, amelynek az éves forgalma meghaladja a 49 790 eurót, a hatályos jogszabályok szerint kötelezően áfafizetővé kell válnia, márpedig ezt a határt nem olyan nehéz túlszárnyalni. Másrészt az elmúlt időszakban az ennél alacsonyabb forgalommal rendelkező cégek közül is több önként az áfafizetés mellett döntött” – nyilatkozta Peter Pašek, az Accace k.s. tanácsadó társaság vezérigazgatója. Maga a pénzügyminisztérium is elismeri, hogy a 960 eurós befizetés a társaságok több mint 50%-át érinti majd, ami nagyjából 84 ezer cégnek felel meg. Tény, hogy ebben a csoportban 2011-ben a társaságok alig 40%-a fizetett legalább egy eurós adót, miközben az átlag 6200 euró volt. Azonban nem nevezhetünk csalónak minden olyan társaságot, amely nem fizet adót, sok cég ugyanis a nyeresége kárára igyekezett fenntartani a foglalkoztatottságot. A minimáladó bevezetését keményen kritizálta az ellenzék is. „A Fico-kabinet mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legtöbb embernek vegye el a kedvét a vállalkozástól, ami meglátszik majd a foglalkoztatottságon is” – mondta Miloš Moravčík, a KDH alelnöke. „A kormány már nem tudja, hogyan lehetne még jobban kizsigerelni az embereket. Azzal, hogy az értékteremtő vállalkozásokra helyezi a legnagyobb terhet, csak a dilettantizmusát bizonyítja” – vallja Ivan Štefanec, az SDKÚ alelnöke. Ivan Švejna, a Híd alelnöke szerint különösen felháborító, hogy a kormány legújabb intézkedése épp a kisvállalkozókat sújtja majd a legjobban. Az ellenzéki képviselők egyetértenek abban, hogy ha a Fico-kabinet valóban javítani szeretne a vállalkozói környezeten, akkor elsősorban a vállalkozókra háruló adóterheket csökkentené és a vállalkozások beindításával járó hivatali ügyintézést egyszerűsítené.