Drágulást hoz az Északi Áramlat 2

A képviselők az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésének vitájában hangoztatták: az Északi Áramlat 2 nem növeli a források sokféleségét, éppen a kiszolgáltatottságot erősíti. A felszólaló képviselők legtöbbje arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb állítsa le az Északi Áramlat 2-t. Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős biztos felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy „a projekt valószínűleg átrajzolja a jelenlegi gázpiacot”.

Gyürk András, a FideszKDNP európai parlamenti képviselője a vita során arra figyelmeztetett, hogy a kelet-közép-európai országok szempontjából az Északi Áramlat bővítése nem jelent diverzifikációt, és így nem járul hozzá az ellátásbiztonsághoz sem. Várhatóan gazdasági szempontból sem járnak jól a kelet-közép-európai országok, mivel a több országon keresztüli szállítás jelentősen megdrágíthatja az energiahordozó árát. Az Északi Áramlat 2 projekt részvényesi megállapodását tavaly szeptember elején írták alá a hat érintett cég vezetői. A Gazprom orosz gázipari vállalat, a holland–brit Shell, a német E. ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén a GDF Suez) azt tervezi, hogy két új – a már meglévő vezetékpárral azonos –, évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővíti a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja Viborg és a németországi Greifswaldig tart.

Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország kiiktatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné. Az Északi Áramlat 2 a tervek szerint megduplázná a Balti-tenger alatt Oroszországból Németországba futó mostani Északi Áramlat gázvezeték kapacitását. Az orosz Gazprom által vezetett konzorcium 2019 végére fejezné be a munkát. (TASR, MTI)