Drága műtrágya - drága élelmiszer?

Ennek kielégítésére pedig a leggyorsabb mód a műtrágya felhasználása. Szlovákiában az elmúlt évhez képest átlagosan 100%-kal drágult a műtrágya, egyes termékeknél azonban ennél lényegesen nagyobb volt az áremelkedés – nyilatkozta lapunknak Patasi Ilona, a dunaszerdahelyi regionális agrárkamara igazgatója. Szerinte tavaly egy hektárnyi földterület trágyázása nagyjából 6-7 ezer koronába (199-232 euró) került, ami mára 14-15 ezer koronára (464-498 euró) ugrott. Patasi szerint mindez azzal magyarázható, hogy az elmúlt időszakban nőttek a behozatali vámok a legnagyobb szlovákiai gyártók számára a műtrágya előállításához szükséges alapanyagok esetében. A gazdálkodók ráadásul már így is jelentős problémákkal küszködnek, mivel a gabona értékesítésével idén gondok vannak. Szlovákiában 35%-kal jobb a termés az elmúlt évhez képest, és hasonlóan jó termésről számoltak be Magyarországról is. A feldolgozók és a kereskedők emiatt lenyomták a felvásárlói árakat. A takarmánygabona ára az intervenciós ár körül van, ami azt jelenti, hogy nem haladja meg a 3 ezer korona/tonnát (99,5 euró/t). Az élelmiszergabona ára tonnánként 4,5-5 ezer korona (149-167 euró) között mozog. A kőolajárakat is figyelembe véve a gazdáknak így alaposan meg kell gondolniuk, hogy megéri-e számukra a termelés. Patasi Ilona szerint már a versenyhivatalt is megkeresték az ügyben, ez utóbbi azonban arra hivatkozott, hogy Szlovákiában szabadpiac van, a szlovákiai gazdák ott vásárolnak műtrágyát, ahol csak akarnak, így ezzel a témával nincs értelme foglalkozni.

A műtrágya árának drasztikus növekedésére az ENSZ legutóbbi felmérése is felhívta a figyelmet. A magas olajárak és a bioüzemanyag elterjedése miatt műtrágya-válság alakult ki a világban – figyelmeztet a világszervezet. Mindez azzal járhat, hogy a szegény országokban tovább csökken a termés, és további milliók fognak éhezni. Elemzők arról beszélnek, hogy a világpiacokon ötszörösére emelkedett a műtrágya ára. Az ENSZ szerint így szertefoszlottak azok a remények, hogy a fejlődő országokban több élelmiszert fognak termelni.

A műtrágyaárak elmúlt időszakbeli 500%-os emelkedése további feszültségeket szülhet a világ legszegényebb országaiban. Az elmúlt másfél évben a műtrágya ára jobban nőtt, mint a kőolajé vagy más nyersanyagé. A diammónium foszfát tonnája 2007 elején még 250 dollár volt, most pedig 1230 dollár. Jelenleg olyan nagy a kereslet a műtrágya iránt, hogy a gyártókapacitások azt nem tudják kielégíteni. Ráadásul 5-10 évig tart az alapanyagot szolgáltató bányák, vagy a műtrágyát előállító gyárak üzembe helyezése.
Mindez eloszlatja azokat a reményeket, hogy az emelkedő élelmiszerárak sok termelőt kiemelhetnek a szegénységből. Az ENSZ előrejelzés szerint a műtrágya ára az elkövetkező három évben, de lehet hogy azon túl is, magas szinten marad.

Az áremelkedés oka egyrészt az a tény, hogy az amerikai termelők a kormánykedvezmények nyomán tömegesen térnek át a bioüzemanyag alapjául szolgáló növények termelésére, másrészt pedig, azért, mert India és Kína jelentős műtrágyakészleteket vásárolt fel, hogy így biztosítsa a hazai termést. Az okok között szerepel az is, hogy a fejlett világ búzatermelői a szokásosnál több műtrágyát használtak fel, hogy a magasabb termést és árakat kihasználva maximalizálják bevételeiket. Az áremelkedést legkevésbé a nagy gazdaságok érzik meg, mert ezek ellensúlyozni tudják a költséget a magas élelmiszerárakból származó bevétellel. Eközben több fejlődő országban zavargások robbantak ki a műtrágyaárak miatt. Mindez azt jelenti, hogy a fejlődő világnak nem sikerül úgy megreformálnia mezőgazdaságát, hogy hosszútávon már ne szoruljon a gazdag országok segítségére. (Molnár Iván)