Deformált piaci környezetbe kerülhetnek

Pozsony. Szlovákia és az Európai Unió agrárpolitikája között, de még Csehország és Szlovákia agrárpolitikája között is számottevő a különbség. A pozsonyi Agrárgazdasági Kutatóintézet (VÚEPP) összehasonlító tanulmánya szerint a piaci árak támogatása terén a hazai termelők jelentős hátrányban vannak, szemben uniós vagy cseh társaikkal. Ez viszont másrészt a fogyasztóknak jelent előnyt, akik lényegesen kisebb mértékben járulnak hozzá a mezőgazdaság támogatásához, mint az említett országokban. (Szlovákiában a fogyasztók hozzájárulása 18,3%-ot tesz ki, míg az unióban ez az arány 49,4%-os, Csehországban pedig 24%-os). A szlovák mezőgazdasági támogatások legfőbb forrását az állami költségvetés képezi (az össztámogatások 81,7 százalékát a költségvetés nyújtja, ez az arány az EU-ban 50,6 százalékos, Csehországban pedig 76 százalékos), külföldi – elsősorban cseh – felmérések alapján azonban arra lehet következtetni, hogy e pénzösszegnek csupán a kisebb része marad az agráriumban, a nagyobb része a mezőgazdaságra kötődő ágazatokba kerül. A szlovákiai agrártermelők tehát az EU-csatlakozással erősen deformált piaci környezetbe kerülnek – állapítják meg a tanulmány szerzői.

A szakértők vizsgálták, modellezték a fogyasztói árak alakulását az uniós csatlakozás után. Számításaik szerint az első években emelkedés várható, pontosabban a növényi eredetű termékek fogyasztói ára nem éri majd el a fejlett EU-országok árszintjét, az állati eredetű termékek (sertéshús, baromfi) árszintje viszont az uniós szintet is túlszárnyalhatja majd. Az agrárközgazdászok arra következtetnek, hogy az EU-csatlakozás után feltehetően 2006-ig növekszik az élelmiszerekre fordított pénzek aránya, 2006-tól viszont csökkenést prognosztizálnak.

Ami a termelői árakat illeti, ezek az uniós csatlakozás után ugyan uniós árak lesznek, ám nagyságuk régiónként és terményenként változik majd. A szlovákiai búza ára 2007-ig valószínűleg az uniós átlag alatt marad, ami kiváló exportlehetőséget jelent a hazai termelőknek. Hasonló trendet jósolnak a szakértők a repce esetében is, ellenben a burgonya ára minden bizonnyal csökkenni fog. A sörárpa ára a cukorrépáéhoz hasonlóan az uniós árszintet követi majd. A tej termelői árát az EU-csatlakozás után rögzítik. E termék esetében első évben ugrásszerű növekedés várható, ám a trend fokozatos csökkenést mutat. A szlovákiai vaj ára elérheti az EU intervenciós árának szintjét, ami jócskán a világpiaci ár felett van, ellenben a tejpor ára 2005-től a világpiaci ár alá süllyed. A sajtok esetében a csatlakozást követő ugrás után folyamatos árcsökkenés várható. Az állati eredetű termékek esetében a prognosztizált növekedési mutató 126 százalékot tesz ki. A legnagyobb ugrás a tejnél (54 százalékos növekedés) és a vágómarháknál (átlagosan 69 százalék) várható. A sertések és a baromfi ára valószínűleg stagnálni fog.

Sok vita és egyeztetés folyt Brüsszel és Pozsony között a termelési kvótákról. Az Európai Bizottság – kis eltérésekkel – elfogadta Szlovákiának a gabonafélék, olajosnövények, fehérjenövények és textiliparban használatos növények termesztési területére kért kvótajavaslatait. Elutasította viszont a szántóföldi növények hozamára vonatkozó szlovák javaslatot, mert az a referenciaidőszakban (1996-1999-ben) nagyobb volt a statisztikailag kimutatott hozamoknál. Viszont épp ez az időszak volt a legkedvezőtlenebb a hazai és a többi társult ország agráriumaira nézve, hiszen növekedésre csak 2000 után került sor. Az állati eredetű termékek esetében a legproblematikusabb terménynek a tej és a nem tejhasznosítású tehenek (lásd táblázatunkat) bizonyultak. Szlovákiának – eddig – a kért tejkvóta 76 százalékát sikerült kialkudnia Brüsszeltől. (Összehasonlításként Csehországnak a kért mennyiség 80 százalékát ismerték el, ellenben Magyarországnak csak a kért keret 69,5 százalékát, Lengyelország pedig 79 százalékát adták meg.) A nem tejhasznosítású tehenek esetében az EU-által javasolt kvóta a kért mennyiség megközelítőleg felét jelenti. (Csehországnak a kért mennyiség 23, Magyarországnak 39, Lengyelországnak pedig a kért keret 30 százalékát ítélték meg.) G. A.

Agrártermékek vitatott termelési kvótái

Tétel Szlovák követelés EU-javaslat

Tehéntej (t) 1,250 millió 1,040 millió

Izocukor (t) 60 ezer 42,5 ezer

Nem tejhasznosítású tehenek (db) 50 ezer 28,080 ezer

Juhok és kecskék (db) 400 ezer 310,6 ezer

Szántóföld (ha) 1 037 ezer 1 003 ezer

Az izocukor és a kecske tenyésztési kvótája már a Dánia által javasolt magasabb keretszámokat tükrözi (Forrás: földművelésügyi minisztérium)