Csúcsvezetők a mélyponton

A felmérés során tíz országból 330 vezető töltött ki kérdőívet 2002 szeptembere és novembere között. A megkérdezett menedzserek nagyvállalatoknál dolgoznak, a legkisebb cégnél 250, míg a legnagyobbnál több mint kétezer a foglalkoztatottak száma. „Egy vezetőnek folyamatosan és tartósan kiegyensúlyozott teljesítményt kell nyújtania, és munkája mellett magánéletére, valamint testmozgására is elegendő időt kell fordítania, hogy a munkát a testi regenerációval egészítse ki, még akkor is, ha ebben az esetben néha nem tud megfelelni a munkahelyi követelményeknek” – vázolták fel az ideális vezető képét a német Kienbaum Executive Consultants tanácsadó cég és a német Manager Magazin által készített, a vezetők időgazdálkodását vizsgáló felmérésben részt vevő menedzserek. A valóság azonban más képet mutat: a vezetők csupán egyharmada szakítja meg szünettel az akár 12 órára is elnyúló munkanapot, kevesen sportolnak, hétvégére is akad munka, és soknak az egészségével is gond van.

A felmérésben szereplő vezetők átlagosan tíz órát töltenek el munkával naponta.

A svájciak vezetik a mezőnyt, hetente átlagosan 57 órán keresztül húzzák az igát. Ilyen sok időt csak minden tizedik francia és osztrák menedzser fordít a feladatainak ellátására. A német vezetők heti 54 órájukkal a középkategóriában helyezkednek el. A franciák dolgoznak a legkevesebbet, hetente 51 órát, de a görögök sem sokkal lelkesebbek, 52 óra után becsukják maguk mögött irodájuk ajtaját.

A hétvégére is marad egy kis elvégezni való, de csak minden harmadik menedzser hajlandó otthon is dolgozni, és csak keveset: a válaszadók 40 százaléka tölt otthonában munkával egy hónapban tíz óránál is többet. Leginkább a bolgárok és hollandok hajlamosak a magánélet és a munka keverésére, 90 százalékuk rendszeresen dolgozgat hétvégén is. A vezetőknek csupán egyharmada elégedett az időgazdálkodásával, a többiek úgy érzik, rosszul szervezik napjaikat. A gyűlésekkel megy el a legtöbb idő, naponta rendszeresen egy és háromnegyed órát áldoznak a közös találkozókra. Ezután következik a klasszikus vezetői feladatok ellátása – beosztottak irányítása, közvetlen kommunikáció, feladatok delegálása -, aztán az e-mailek és telefonok jönnek. Ezek átlagosan több mint egy órát is elvesznek a menedzserektől.

A válaszadó menedzserek felénél az utóbbi három évben növekedett a munkateher. Ezt a tényt egyéb kutatások is megerősítik: az utóbbi tíz évben folyamatosan nőtt a munka intenzitása Európában, s ennek a munkavállalók egészsége látja a kárát. A kitöltött kérdőívek alapján a vezetőknek már így is alig marad idejük mozgásra, és kevés időt töltenek el friss levegőn. Rendszeresen pedig szinte semelyikük sem sportol. Ráadásul az étkezési szokásaik is hagynak kívánnivalót maguk után, általában csak bekapnak valamit. A válaszadók 55 százaléka munkanapját 30-60 percre szakítja meg táplálkozás végett. Minden negyedik menedzser pedig kevesebb mint 30 percet tölt el étkezéssel.

Még ez is ritka ahhoz képest, hogy minden második válaszadó menedzser apróbb, állandó egészségügyi problémákról panaszkodott: hátfájásról, alvászavarról, végtagfájdalomról és szívelégtelenségről. Stressztől 28 százalékuk, általános kimerültségtől 23 százalékuk szenved. Általában azok beszéltek ilyen jellegű gondokról, akik nem elégedettek jelenlegi munkájukkal. (F, ú)