Barroso: a válságnak nincs vége

 A korábban nagy piaci nyomás alatt álló országok immár olcsóbban, alacsonyabb kamatok mellett tudnak kötvényeket kibocsátani, és a bizalom is erősödik. A kilábalás már feltűnt a láthatáron, de továbbra is figyelemre és fegyelmezettségre van szükség, mert "egy fecske nem csinál nyarat" - értékelte a helyzetet José Manuel Barroso.
   
"Egyetlen jó (gazdasági) negyedév nem jelenti azt, hogy kikerültünk a gazdasági viharzónából, de azt bizonyítja, hogy jó úton járunk" - mondta a bizottsági elnök.
   
Barroso az elmúlt évek eseményeit összefoglalva megjegyezte: a pénzügyi válság Amerikából indult 2008-ban, de Európa "felvette a kesztyűt", és azóta sok olyan dolog történt, ami öt éve elképzelhetetlennek tűnt.
   
A pénzügyi szektor alapvető átalakuláson esett át, a kormányok hatékonyabban működnek együtt, és 700 milliárd eurót fordítottunk a válságba került országok visszahúzására a szakadék széléről - vázolta Barroso az eredményeket, e legutóbbit a valaha volt legnagyobb stabilizációs kísérletnek nevezve.
   
Kitért arra is, hogy Spanyolországban a reformoknak hála nő a versenyképesség és az export, az ír gazdaság harmadik éve bővül, és tavaly nyár óta a piacról finanszírozza magát az ország, Görögország pedig figyelemre méltó kiigazítást hajtott végre, és immár elérhető távolságba került a pozitív elsődleges egyenleg.
   
Gazdasági szempontból a bizottság elnöke a bankunió megteremtését nevezte az első és legfontosabb feladatnak. Barroso hangsúlyozta: annak érdekében, hogy a bankok megmentésének, szanálásának költségeit ne az adófizetők állják, most az egységes bankszanálási mechanizmus létrehozására kell összpontosítani.
    A bizottság elnöke szerint továbbra sem áramlik elég hitel az európai gazdaságba.
    "Ez végső soron egyetlen dologról szól: a növekedésről, amely elengedhetetlen a legégetőbb probléma megoldásához, ami nem más, mint a munkanélküliség. A munkanélküliség jelenlegi szintje gazdaságilag fenntarthatatlan, politikailag tarthatatlan, társadalmilag pedig elfogadhatatlan" - húzta alá a politikus.
   
Barroso azt is leszögezte, hogy az EU minden eszközét beveti, de kiemelte, hogy nem minden eszköz van uniós szinten, vagyis a tagállamoknak is van tennivalójuk az ügyben.
   
A bizottság elnöke szerint emellett teljes összeköttetést kell teremteni Európa különböző részei között. A portugál politikus a digitális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázását nevezte meg ennek elsődleges okaként.
   
"Nem paradox, hogy míg az áruk és szolgáltatások piaca egységes, a digitális gazdaság 28 tagállamra tagolódik? Hogyan használhatnánk ki így a digitális piac lehetőségeit?" - tette fel a kérdést Barroso. Bejelentette: a bizottság szerdán elfogadja a távközlési piac egységesítésére irányuló javaslatot, és még az ősszel olyan iparpolitikai tervezettel állnak elő, amely megfelel a 21. század elvárásainak.
   
Barroso az energiahatékonyságot és a klímavédelmet is említette, mondván: az év végéig bemutatják, milyen stratégiát képzelnek el ezen a területen 2030-ig. Leszögezte ugyanakkor: az Európai Unió nem képes egyedül megvívni a klímaváltozás elleni küzdelmet.
   
A bizottság elnöke szerint sok minden lehet és kell is még tenni az európai parlamenti választások előtt.
    "Most nem szabad bedobni a törölközőt, hanem feltűrt ingujjal kell nekilátni a munkának" - hangsúlyozta José Manuel Barroso, aki szerint ez a válság az igazi stresszteszt Európa számára.
   
"Senki se gondolja, hogy utána majd minden úgy lesz, mint régen (...), aki így vélekedik, az téved. Ez a válság most más. Ez nem ciklikus válság, hanem strukturális válság" - nyomatékosította a bizottság portugál vezetője. A brüsszeli testület első embere arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad egyes tagállamokra mutogatni, és pellengérre állítani államokat a válság vagy annak elmélyülésének felelőseiként.
   
"Ha egy csónakban evezünk, akkor senki sem mondhatja, hogy "a te oldalad süllyed". Egy csónakban ültünk, amikor minden jól ment, és egy hajóban ülünk most is, amikor nehézségek támadtak" - fogalmazott José Manuel Barroso.
   
Az Európai Néppárt részéről Joseph Daul frakcióvezető reagált Barroso szavaira, aki szerint Európának az iparra kellene helyeznie a gazdaságfejlesztés hangsúlyát. Azt mondta, hogy bár a válságot nem Európa okozta, az EU és az euró volt az, amely megmentette az európaiak megtakarításait.
   
Az Európai Szocialisták részéről Hannes Swoboda frakcióvezető arról beszélt, hogy Barroso egy félig teli poharat próbált teljesen teliként ábrázolni. Az osztrák politikus szerint kár kilábalást emlegetni, miközben készül a harmadik görög mentőcsomag, rengeteg a munkanélküli, Portugáliában pedig az emberek kiveszik a gyerekeiket az óvodából, mert szégyellik, hogy nem tudják rendesen ruházni őket.
   
"A megszorítások aláássák a szolidaritást, (...) a megszorítások ölnek" - szögezte le Swoboda az öngyilkosságok növekvő számát emlegetve.
   
A liberálisok vezetője, Guy Verhofstadt arról beszélt, hogy valóban látszanak a kilábalás jelei, de szerinte ez azért van, mert az európai gazdaság elérte a mélypontot, most pedig a válság második szakasza következik, amit a volt belga kormányfő a hosszú "japán télhez" hasonlított, amikor az ázsiai szigetország gazdasági növekedése megtorpant és a munkanélküliség makacsul magas maradt éveken át. Verhofstadt úgy vélte, Barroso beszédében nem kínált megoldást ennek elkerülésére. Verhofstadt a valódi bankunió mielőbbi létrehozását sürgette, és azt, hogy az eurózónának legyen saját költségvetése és kormánya is.