Banki biztosítékok

A biztosítékok járulékos jellegűek, a bank csak akkor érvényesíti az ezekből eredő jogait, ha az adós esedékességkor nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. A biztosítékokat személyi és dologi biztosítékokra oszthatjuk. A személyi biztosítékoknál az adóstól különböző személy válik a szerződés másodlagos (mögöttes) kötelezettjévé, ilyen a kezesség, a bankgarancia és az engedményezés. A dologi biztosítékoknál a tartozás kielégítésére meghatározott vagyontárgyak, illetve jogok szolgálnak. Ebbe a körbe tartozik a zálogjog, az óvadék és a bankgarancia. Emellett a bankok gyakran kötnek ki opciót (vételi jogot), illetve számlaterhelési jogot, vagy fogadnak el visszaváltható életbiztosítást garanciaként.

Kezesség

A kezesi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett (adós) nem teljesít, maga fog helyette fizetni a jogosultnak (hitelező). Ha a kezes kielégíti a hitelező követelését, az eredeti adóstól kifizetett összeg megtérítését követelheti. Egyszerű (vagy sortartó) kezesség esetén a kezes mindaddig sortartási kifogást emelhet, amíg a hitelező nem igazolja, hogy a követelés behajthatatlan az adóstól, azaz a kezes mindaddig megtagadhatja a fizetést, amíg a követelés az adóstól és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, rá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Készfizető kezességnél a kezes nem követelheti, hogy a hitelező először az adóstól kísérelje meg a tartozás behajtását. A hitelező tehát akár az adós, akár a kezes(ek), akár pedig mindannyiuk ellen fordulhat.

Bankgarancia

A garanciát nyújtó bank arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott feltételek – így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása (például nem teljesíti a szerződésbe foglaltakat), illetve okmányok benyújtása – esetében meghatározott határidőn belül a garancia-megállapodásban megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni a kedvezményezettnek. A garanciát befogadó hitelintézet dönti el, hogy milyen értékben fogadja el a garanciát az adott hitelügylet biztosítékaként.

Zálogjog

Zálogjog alapján a jogosult a pénzbeli követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból – más követeléseket megelőző sorrendben – kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A zálogtárgyból való kielégítés – ha jogszabály kivételt nem tesz – bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. Zálogjogot lehet alapítani ingatlanra, ingóságra vagy gazdálkodó szervezet vagyonára is. Az ingatlanon fennálló zálogjog jelzálogjog. A hitelszerződés tartama alatt a zálogjoggal terhelt ingatlant nem kell átadni a hitelező részére, hanem magát a zálogba adás tényét kell csak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

Óvadék

Az óvadék lehetővé teszi, hogy az adós nemteljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén a hitelező az óvadék összegéből közvetlenül kielégítse a követelését. Az érvényesítéshez nincs szükség bírósági eljárásra, végrehajtásra, a hitelező az óvadékot szabadon felhasználhatja követése kielégítésére. Óvadékul pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír szolgálhat, amelyet a hitelszerződés tartamára az adós köteles a hitelezőnek átadni. Ha az óvadék tárgya pénzösszeg, a hitelszerződés fennállása alatt keletkező kamatai szintén a szerződéses kötelezettség fedezetéül szolgálnak. Ha az óvadék tárgya értékpapír, annak mobilizálhatóságától függ, hogy milyen értéken fogadja el a bank biztosítékként.

Életbiztosítás

Hitelfedezetül szolgálhat a visszaváltható életbiztosítás is. A biztosítási kötvényt a hitelszerződés tartamára el kell helyezni a hitelintézetnél azzal, hogy a szerződéses összeget a bankra kell engedményezni. Az engedményezéshez a biztosítónak írásban hozzá kell járulnia.

Bankszámla

Ha gazdálkodó szervezet az adós, egyes hitelszerződései biztosítékául a bank gyakran elfogadja az adós gazdálkodó szervezet nála vezetett pénzforgalmi bankszámláját. A bank ilyenkor követelésének kielégítése érdekében megterhelheti adósának bankszámláját. (ú)