Az euró legelső munkanapja

A régi fizetőeszköz cseréje az újra. Egyre több nyugat-európai polgár ismerkedik meg az euróvalTASR-felvétel Az övezetben már az átállási időszak első napján, kedden összesen 160 ezer pénzkiadó automatából lehetett hozzájutni az új bankjegyekhez, bár egyes országokban még nem minden címlethez. Összességében a művelet eddig „teljes siker” mondta az Unió pénzügyi biztosa. Az év első napján a közös valutát használó országokban az automatákból átlagosan több mint kétszer annyi pénzt vettek ki, mint rendes körülmények között, de a gépek átállítása, illetve újrafeltöltése még szerdán is folyt. A kiskereskedelmi szektorban lebonyolított ügyletekről csak a hét végére alakulhat ki többé-kevésbé általánosítható összkép, mert a január 1-jei munkaszüneti nap után az üzletek túlnyomó többsége számára a szerdai nap jelentette az első próbatételt. Solbes arra számít, hogy ezen a héten már a vásárlások többsége, az átállás második hetének végére pedig a 90%-a euróban fog lebonyolódni az övezetben. Az átállás startjának egyértelmű sikere ellenére sem lát azonban okot ara, hogy lerövidítsék a kettős készpénzhasználat időszakát. A valutaunióban részt vevő 12 tagország többségében február 28-ig tart a kettős készpénzhasználat időszaka, vagyis a nemzeti valuták addig számítanak hivatalos fizetőeszköznek. Hollandia viszont már január 27-re, ĺrország február 9-re, Franciaország pedig február 17-re le kívánja bonyolítani az átállást. Ebben az időszakban a kereskedők elvileg kötelesek ugyan nemzeti valutából eurót visszaadni, Jó néhány olyan kérdés van, amelyre a biztos szerint egyelőre korai lenne válaszolni. Ilyen például az, hogy az eurókészpénz megjelenésének lehet-e hatása a közös valuta árfolyamára, vagy hogy az év első óráiban igen nagy mértékben megugrott készpénzkivételek hatása makrogazdasági szinten is jelentkezhet-e.

A pénzintézetekben kialakult hoszszú sorok és árfolyamának emelkedése jellemezte a közös európai fizetőeszköz első „munkanapját” Németországban. A legtöbb német városban ugyanaz a kép fogadta szerdán a bankok, takarékpénztárak fiókjaiba belépő ügyfeleket: a pénztárablakok előtt hosszú sorok kígyóztak, jeleként annak, hogy a lakosság jelentős része már az új esztendő első munkanapján át akarta váltani euróra a tavalyról megmaradt márka bankóit és érméit. Erre való tekintettel a pénzintézetek azt tanácsolják a németeknek, hogy inkább várjanak néhány napot vagy hetet a márkamaradékok beváltásával. A legtöbb üzlet, áruház és étterem amúgy is jelezte, hogy február végéig eurót és márkát egyaránt elfogad fizetőeszközként. Szerdán még a legtöbb kereskedelmi egységben a két pénznem békés egymás mellett élése volt a jellemző: a vevők egy része euróval másik része márkával fizetett. Alapszabály viszont, hogy a pénztárosok a visszajáró pénzt csakis az új valutában, tehát euróban és centben adhatják ki a kasszából. Január elsején a német pénzautomatákból több mint egymilliárd eurót vett föl a lakosság, amit a szakemberek egyértelműen az új fizetőeszköz iránti bizalom megnyilvánulásaként értékeltek. Ezt a bizalmat, meg az átállás zökkenőmentességét árfolyam-emelkedéssel „hálálta” meg a közös európai valuta: szerdán délben 89,97 dollárcentre erősödött az euró a frankfurti tőzsdén, ami körülbelül egy százalékos emelkedésnek felel meg. A szerda déli árfolyam a legmagasabb 1999 szeptembere óta. Ugyancsak erősödött az euró az angol fonthoz és a japán jenhez viszonyítva. Ennek hátterében masszív euróvásárlások állnak: a 12 országban lezajlott sima átállás fokozta az európai valuta iránti bizalmat.

Technikailag hibátlan volt az euró franciaországi bemutatkozása: az új év első napján az ország 36 500 banki automatájának 86%-a a „normális” január 1-jei pénzkivétel négyszeresét bonyolította le. Az új európai pénznemre kíváncsi franciák az ünnepi premieren 179,6 millió eurót váltottak ki, a 2,2 millió kivét során fejenként átlagban 80 eurót hívtak ki bankkártyájukkal az automatákból. Pierre Simon, a francia hitelintézetek vezérigazgatója a kivételesen jó körülményeknek, a bankautomaták időben és megfelelő mennyiségben történt feltöltésének, a jó előkészítésnek és a franciák érdeklődésének tulajdonította az euró fennakadás nélküli sikeres bemutatkozását. Az euró-frank párhuzamosság legnagyobb erőpróbájának viszont a január 20-ával kezdődő téli árleszállítás időszaka ígérkezik, amikor a franciák többsége tömegesen akar majd megszabadulni a birtokában maradt régi frankoktól. A kereskedelmi forgalomban a franciák február 17-ig használhatják korlátozástól mentesen a búcsúzó nemzeti valutát, addig a vegyes rendszer érvényesül, amelynek során mindkét pénznemmel fizethetnek. Párizsi sajátosság, hogy az Eiffel-toronyra már csak euróért lehet feljutni. A bankalkalmazottak szakszervezetei még a múlt év végén bejelentették, hogy az ágazat alkalmazottaira súlyos terheket róvó átállás miatt január 2-tól sztrájkot kezdenek bérköveteléseik alátámasztására. Az időközben lezajlott egyeztetések és megállapodások eredményeképpen azonban tegnap a bankfiókok túlnyomó többsége kinyitott és a normális ügymenetnek megfelelően fogadta a klienseket. Ausztriában viszont tegnap délután a hatalmas roham miatt mind a 2400 osztrák pénzkiadó automata felmondta a szolgálatot. A rendszer központi számítógépe nem bírta az óriási terhelést, majdösszeomlott.

Kedden tizenkét EU-tagország 304 millió polgára számára kézzelfogható valósággá vált az európai egység eddigi legkonkrétabb jelképe, az euró. A közös uniós valuta Ausztriában, Belgiumban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, ĺrországban, Luxemburgban, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban 1999. január 1. óta, Görögországban pedig 2001. január 1. óta hivatalos fizetőeszköz. A tizenöt EU-tagállam közül csak Dánia, Nagy-Britannia és Svédország tartotta meg nemzeti valutáját. A tizenkét országból álló euróövezet 6,553 milliárd eurós nemzeti össztermékével a világ második gazdasági övezete az USA (10,709 milliárd euró) után. Január 1-től az övezet országaiban összesen több mint 15 milliárd euróbankjegy és 50 milliárd érme kerül forgalomba és váltja fel fokozatosan a megszűnő tizenkét nemzeti valutát. Mióta 1998. december 31-én a pénzügyi unióban részt vevő országok valutáinak árfolyamát véglegesen az euróhoz rögzítették, az átváltási arányok a következők: osztrák schilling: 13,7603, belga frank: 40,3399, luxemburgi frank: 40,3399, holland forint: 2,20371 finn márka: 5,94573, francia frank: 6,55957, német márka: 1,95583, görög drachma: 340,750, ír font: 0,787564, olasz líra: 1936,27, portugál escudo: 200,482 spanyol pezeta: 166,386

Az euró fizikai megjelenésével kezdődött néhány hetes időszakban a 12 EU-tagországból álló euróövezet 304 millió polgárának az eddigi nemzeti valutákkal együtt a rajtuk szereplő nemzeti jelképektől is búcsút kell vennie. Február 28-ig az európai kultúra és tudomány olyan nevezetes személyiségei tűnnek el a pénztárcákból, mint Freud, Cézanne vagy Adolphe Sax, a róla elnevezett hangszer belga feltalálója. A történelem eddigi legnagyobb szabású pénzcseréjének legelőkelőbb áldozatai az európai koronás fők: Belgiumban a frank 10 ezres címletén látható II. Albert király és Paola királyné, Spanyolországban János Károly, Luxemburgban pedig (a trónjáról tavalyelőtt lemondott) János nagyherceg bankjegyen szereplő képmása válik hamarosan emlékké. Az átállás más kisebb-nagyobb címletű veszteseinek többsége az európai kultúra kiemelkedő alakjai közül kerül ki. Franciaországban Antoine de Saint-Exupéry (50 frank), Paul Cézanne (100 frank), Gustave Eiffel (200 frank) és a Curie-házaspár (500 frank), Németországban a Grimm-fivérek (1000 márka), Ausztriában Sigmund Freud (50 schilling), Olaszországban Raffaello (500 ezer líra), Belgiumban pedig Sax (200 frank) mellett a szürrealista festészet egyik legeredetibb alakja, René Magritte (500 frank) is utolsó napjait tölti a pénztárcákban. Az övezet ibériai országainak lakói többnyire nagy felfedezők papírpénz-arcmásától búcsúznak. Spanyolországban Kolumbusz (5000 pezeta), Hernan Cortés és Francisco Pizarro (1000 pezeta), Portugáliában Infante D. Henrique (10 ezer escudo) és Vasco da Gama (5000 escudo) képét váltják fel az euróbankjegyek hídjai, boltívei és kapui.

Montenegróban és Koszovóban is hivatalos fizetőeszközzé vált az euró. Montenegrón kívül öt olyan ország fogja használni az eurót, amely nem tagja a valutauniónak: Andorra, San Marino, Monaco, Liechtenstein és a Vatikán. (m, ú)