<p>Közeledik az év vége: mit csináljunk a megmaradt szabadnapokkal? Muszáj mindet kivenni, vagy megspórolhatjuk jövőre? A munkatörvénykönyv nem fogalmaz egyértelműen, sok függ a főnöktől. </p>
Átvihető a jövő évre néhány szabadnap
Pozsony |
Minden munkavállalót megillett legalább 4 hét szabadság évente. A munkatörvénykönyv szerint egyszer legalább két hétig tartó, megszakítás nélküli pihenést kell biztosítani, de hogy ezt mikor vagy meddig kell kivenni, arról a norma nem szól. Mivel a törvény nem egyértelmű, de facto a főnök dönt. Ideális esetben a szabadságolás a munkaadó és alkalmazott kölcsönös megállapodásán alapszik. Rossz viszony esetén a felettes megkeserítheti beosztottja életét, elméletileg még az előre betervezett szabadságot is megszakíttathatja.
Öt napot engednek
A szabadnapokat mindig az aktuális évben kellene kivenni. Ha objektív okokból ez nem sikerül, pár napot át lehet vinni a következő évre. Azt azonban a törvény nem mondja ki egyértelműen, hány napot lehet átcsúsztatni. Elméletileg akár az összeset meg lehetne spórolni, a gyakorlatban azonban általában minden munkaadónak van belső szabályzata, mely a szabadságokról rendelkezik, s a legtöbb helyen 5 napot lehet átvinni. Ennél többet csak olyan cégeknél szoktak engedni, amelyek év közben elhanyagolják a szabadságok megtervezését. A tervezés bonyolultabb lehet ott, ahol folyamatos termelést kell biztosítani, s a gépeket az alkalmazottak szabadsága miatt sem lehet leállítani.
Katarína Lehotkay jogász szerint az átcsúsztatott szabadnapok felhasználásáról a főnöknek legkésőbb a következő év feléig kellene döntenie – vagyis a most megspórolt szabadnapokat 2016. június végéig ki kellene venni. Ha a főnök ezt nem rendeli el, akkor az alkalmazott akkor veszi ki, amikor akarja, 2016 végéig azonban a 2015-ös szabadságot mindenképpen el kell használni, 2017-re nem lehet átcsúsztatni, egyszerűen elveszik. Ez alól csak a szülési vagy gyermekgondozási szabadságon, valamint a hosszabb ideje betegállományban lévők képeznek kivételt – ők objektív okokból évekig tolhatják maguk előtt régi szabadságukat, s mikor visszatérnek dolgozni, akkor veszik ki.
Kinek hány nap jár?
A 33 éven aluliaknak 20, az idősebbeknek 25 szabadnap jár, de előfordulhat, hogy a munkaadó jutalomként vagy a kollektív szerződésből kifolyólag plusz szabadnapokat ad. A köztisztviselők plusz 5 napot kapnak az államtól. A leghosszabb összefüggő – 8 hetes – szabadságot a pedagógusok élvezhetik.
Akivel nem egész évre szóló munkaszerződést kötöttek, azok a 20, illetve 25 szabadnap időarányos részére jogosultak.
A szerződés aláírása után legalább 60 napot le kell dolgozni, a főnök az első két hónapban indoklás nélkül elutasíthatja a szabadságkérést, de jóvá is hagyhatja. Ha a munkaviszony megszűnése előtt objektív okokból az alkalmazott képtelen kivenni a szabadságát, a cég köteles kifizetni azt.
Öt napot engednek
A szabadnapokat mindig az aktuális évben kellene kivenni. Ha objektív okokból ez nem sikerül, pár napot át lehet vinni a következő évre. Azt azonban a törvény nem mondja ki egyértelműen, hány napot lehet átcsúsztatni. Elméletileg akár az összeset meg lehetne spórolni, a gyakorlatban azonban általában minden munkaadónak van belső szabályzata, mely a szabadságokról rendelkezik, s a legtöbb helyen 5 napot lehet átvinni. Ennél többet csak olyan cégeknél szoktak engedni, amelyek év közben elhanyagolják a szabadságok megtervezését. A tervezés bonyolultabb lehet ott, ahol folyamatos termelést kell biztosítani, s a gépeket az alkalmazottak szabadsága miatt sem lehet leállítani.
Katarína Lehotkay jogász szerint az átcsúsztatott szabadnapok felhasználásáról a főnöknek legkésőbb a következő év feléig kellene döntenie – vagyis a most megspórolt szabadnapokat 2016. június végéig ki kellene venni. Ha a főnök ezt nem rendeli el, akkor az alkalmazott akkor veszi ki, amikor akarja, 2016 végéig azonban a 2015-ös szabadságot mindenképpen el kell használni, 2017-re nem lehet átcsúsztatni, egyszerűen elveszik. Ez alól csak a szülési vagy gyermekgondozási szabadságon, valamint a hosszabb ideje betegállományban lévők képeznek kivételt – ők objektív okokból évekig tolhatják maguk előtt régi szabadságukat, s mikor visszatérnek dolgozni, akkor veszik ki.
Kinek hány nap jár?
A 33 éven aluliaknak 20, az idősebbeknek 25 szabadnap jár, de előfordulhat, hogy a munkaadó jutalomként vagy a kollektív szerződésből kifolyólag plusz szabadnapokat ad. A köztisztviselők plusz 5 napot kapnak az államtól. A leghosszabb összefüggő – 8 hetes – szabadságot a pedagógusok élvezhetik.
Akivel nem egész évre szóló munkaszerződést kötöttek, azok a 20, illetve 25 szabadnap időarányos részére jogosultak.
A szerződés aláírása után legalább 60 napot le kell dolgozni, a főnök az első két hónapban indoklás nélkül elutasíthatja a szabadságkérést, de jóvá is hagyhatja. Ha a munkaviszony megszűnése előtt objektív okokból az alkalmazott képtelen kivenni a szabadságát, a cég köteles kifizetni azt.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.