Állattenyésztésre építik jövőjüket

Vágfüzes. A Vágfüzesi Földműves-szövetkezet egy évtizeddel ezelőtt vásárolta az első tenyészsertéseket. A kezdetben szaporító-, majd 1995-ben nemesítő tenyészetté minősített Nagy Fehér fajtából álló törzsállományuk 2000 végén – az országban az elsők között – vált nukleusz tenyészetté. Az elismerést, amelyet a sertéstenyésztők szövetsége ítélt oda, a 10. évforduló alkalmából ünnepélyes keretek között adták át a szövetkezetnek.

– A nukleusz tenyészet a legmagasabb szintű minőségi kategória, az ilyen állomány darabjai a lehető legjobb genetikai paraméterekkel rendelkeznek – tájékoztatott Lužica Gyula, a Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetségének körzeti munkatársa. – Az Európai Unióban is alkalmazott kritériumok alapján értékeltük többek között a felhízást, a takarmány-kihasználást, a súlygyarapodást, a szalonna vastagságát, az értékes hús, valamint az összhús arányát, a vágóértéket, az állatok egészségi állapotát, a reprodukciós képességet. Az elért pontszámok alapján az országban összesen négy-öt tenyésztő kapta meg ezt a minősítést. Az elismerés tehát garanciát jelent arra nézve, hogy aki ebből az állományból vásárol malacokat további szaporításra, kiváló kiindulási anyagot kap. A nukleusz tenyészet címet három évre ítélik oda, három év után meghosszabbítható, de vissza is vonható. A vágfüzesi szövetkezet közel 1400 hektáron gazdálkodik, fő terményei a búza, az árpa, a kukorica, a napraforgó, a lucerna és a többéves takarmányfélék, de 40 hektáron zöldséget is termesztenek. A vetésforgó összeállításánál az agrotechnikai szempontokon kívül az állattenyésztés igényeiből indulnak ki, hogy a mintegy 700-as szarvasmarha-, valamint 4000-es sertésállománynak egész évben biztosítani tudják a jó minőségű erő- és tömegtakarmányokat. Az élelmiszeripari búzát, napraforgót, zöldséget jórészt állandó partnereiknek adják el. Az idén őszi búzából 6, tavaszi árpából 5,5, napraforgóból 3 tonnás hektárhozamot értek el. – Nyolc-tíz évvel ezelőtt úgy döntöttünk, hogy az akkori tendenciákkal ellentétben mi nem építjük le az állattenyésztést, sőt ez lesz a fő profilunk – mondta Brányik Károly ügyvezető igazgató. – Az egyik célunk a munkaerő megtartása volt, hiszen a növénytermesztésben átlagosan 6 munkaórára van szükség egy hektár szántóterület megműveléséhez, az állattenyésztés viszont sokkal munkaigényesebb, állandó foglalkoztatást biztosít. Ezenkívül a gabona állandóan ingadozó ára sem jelent termelői biztonságot, több lábon kell állnia annak, aki fenn akar maradni. Sikeresnek bizonyult a sertéstenyészeti programunk, amit a felsőbb minőségi kategóriába történő besorolása és partnereink széles köre bizonyít a legjobban – tenyészsüldőket szállítunk a Komáromi, az Érsekújvári, a Lévai, a Losonci és a Dunaszerdahelyi járás számos gazdaságába. Természetesen hízósertéseket is tartunk, és örömmel tapasztaltuk, hogy az idén végre a felvásárlási árak is tükrözték a valós költségeket. A húspiac azonban még mindig nem stabil, a meghirdetett garantált ár csak akkor érvényes, ha sem túlkínálat, sem hiány nem mutatkozik. Véleményem szerint hosszú távon az jelentene megoldást, ha a két szövetség, a sertéstenyésztőké és a húsfeldolgozóké évente meg tudna egyezni a kvótákról és az árakról. Ebbe sem a kamarának, sem más szervezetnek nem lenne szabad beleavatkoznia. Ez ugyanúgy érvényes más terményekre is. A világon sehol sincs piacgazdálkodás a mezőgazdaságban, mindenütt kvóták irányítják ezt az á-gazatot. Számunkra most az a legfontosabb, hogy az EU-s csatlakozás előtt minél jobb starthelyzetet teremtsünk, tehát minél magasabb legyen a kiindulási alap. Nem behozatallal kell megoldani a húshiányt, hanem a hazai termelés növelésével. Ezzel egyrészt javítanánk az ország katasztrofális külkereskedelmi mérlegén, másrészt munkahelyeket teremtenénk Szlovákia-szerte.