Adományból: egyéni tagdíj

A legfrissebb nyilvántartási adatok szerint Szlovákiában 107 párt van – közülük ötven nem tett eleget a jelentéstételi kötelezettségének. 16 pártot a postás sem talált meg.

Az állami támogatás

a politikailag is legkönnyebben elszámolható tétel. A büdzséből a törvényhozásba jutott pártok annak arányában kapnak éves támogatást, hogy a legutóbbi választásokon hány mandátumot szereztek. Az állam évente összesen közel 122,5 milliót oszt el a pártok között. A legtöbb a legnagyobb HZDS-nek jár: évente 52,5 millió, míg a legkevesebb, közel 18 millió a Kereszténydemokrata Mozgalomnak, amely az SDK részeként került a törvényhozásba. Mivel az SDK csak formális parlamenti frakcióként működik és a gyakorlatban már újra az úgynevezett anyapártjaira vált szét, az SDK a címére befutó állami támogatást adományként osztják szét. Érdekességek itt is akadnak. A Ján Slota vezette Valódi Szlovák Nemzeti Párt (PSNS) ugyanis a minap „erkölcstelennek és megalapozatlannak” minősítette azt, hogy az ellenlábas, Anna Malíková nevével fémjelzett Szlovák Nemzeti Párt (SNS) évente még mindig közel 14 milliót kap a költségvetésből, noha a parlamenti frakciója – éppen Slotáék kiválása miatt – megszűnt. „Ők nyilván arra hivatkoznak, hogy nincs parlamenti frakciónk. A képviselők azonban nem kötelesek frakciót alakítani, ez csak egy törvényes lehetőség. Azt hiszem, hogy a Slota úr körül csoportosulóknak arra van szükségük, hogy mindig újabb és újabb botrányokat keltsenek, mert nem képesek önálló program megalkotására” – nyilatkozza ezzel kapcsolatban az Új Szónak Viliam Oberhauser, az SNS alelnöke.

Az adományok

igazából tavalytól okoznak fejfájást, mert a politikai pártokról szóló törvény kötelezővé teszi az adományozók kilétének felfedését. Ez érdekes számokat eredményez: a lényegesen erősebb és kétszeres taglétszámmal rendelkező HZDS ugyanis tavaly csak 45 ezerrel kapott többet adomány címén, mint az SDĽ. Az SDKÚ számlájára tavaly közel 5,5 millió futott be adományként. A miniszterelnök pártjában már kezdetben is volt beugró, Pavol Prokopovič és Pavo Vraždák képviselők pedig tavaly például 200-200 ezerrel támogatták meg az SDKÚ-t, Juraj Kopčák, Eperjes polgármestere pedig 150 ezerrel szállt be. Adományok terén a KDH viszi el a pálmát – mint említettük, az SDK-tól ebben a formában kapja meg a jussát az állami támogatásból. Az MKP 72 ezer korona adományt kapott tavaly.

A tagdíj

azonban az adományok kérdést is megoldhatja. Elég egyénileg és önként megítélt tagdíjként elkönyvelni az ajándékot. Az adományozók nevét ugyanis nyilvánosságra kell hozni. A pártok a tagságiként kezelt ajándékokon kívül illetményt is szednek tagjaiktól. Ennek nagysága pártonként, sőt párttagonként eltérő. A HZDS-ben a nyugdíjasok és a katonák havi tíz, a parlamenti képviselői 2500 koronát fizetnek a pártkasszába. A tag szociális helyzetétől függően például az SDĽ 40-100 koronát kér havonta, de a kormánytagjai, mandatáriusai, illetve kerületi és járási előljárói ennél nagyságrendekkel többet fizetnek.

Mit tud a tárca?

Lapunk belügyminisztériumi forrásokból úgy értesült, hogy a politikai pártok nyilvántartását illetően a tárca az egyes pártok jelentéseire van utalva, a törvény ugyanis azokat kötelezi jelentéstételre. Azt is megtudtuk, hogy a parlamenti pártok rugalmasan jelentik a változásokat, a többiről ez már azonban közelről sem mondható el. Igazából azt sem tudni, hány bejegyzett párt adatai avultak el. A pártok jegyzékét és a letétbe helyezett öszszes adatot tavaly frissítették, azután, hogy a parlament 2001. január elsejei hatállyal gyakorlatilag úgy módosította a politikai pártokról szóló törvényt, hogy a zárszámadás be nem nyújtó tömörülés esetében megkezdhető a nyilvántartásból való kiiktatás folyamata. A törvénymódosítás értelmében tavaly frissítették a pártok adatait, s ezek alapján adták meg a pártok és mozgalmak címét aparlament költségvetési bizottságának is. A mérleg ennek ellenére is az, hogy ötven tömörülés nem adott számot a tavalyi gazdálkodásáról.