A világ hízottlibamáj-termelésének mintegy 80 százaléka magyar

Földi Péter kifejtette: így az EP agrárbizottsága az előállítást továbbra sem tiltotta meg azokban az országokban, ahol a hízott libamáj tradicionális terméknek számít.

Az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága szerdán fogadta el a 2012-2015 közötti európai uniós állatjóléti stratégiával kapcsolatos jelentését, de elvetette a hízott libamáj betiltását célzó javaslatot - jelentette be Glattfelder Béla fideszes EP-képviselő a döntést követően, közleményben.

Hozzátette: "a hízott libamáj hagyományos mezőgazdasági termék. Ezért a Lisszaboni Szerződés védelme alatt áll. A libamáj fontos exportcikkünk. Az ágazat több ezer, jórészt hátrányos helyzetű vidéki térségben élő embernek biztosít megélhetést hazánkban. Reméljük, hogy a plenáris szavazáson is sikerül megvédeni a magyar érdekeket."

Az MSZP EP-delegációját vezető Tabajdi Csaba szintén úgy vélte, hogy "a döntés jelentős magyar siker, különösen azért, mert a libahizlalásban érdekelt országok (Franciaország, Spanyolország Bulgária, Belgium, Magyarország) kisebbségben vannak az Európai Parlamentben".

Földi Péter az MTI-nek elmondta: évente Magyarországon átlagosan 1.800-2.000 tonna libamájat állítanak elő, a múlt évben a termelés 1.800 tonnát tett ki. A libamájtermelés döntő hányadát kiviszik az országból, ez évente 1.200-1.500 tonna mennyiséget jelent. Tavaly a kivitel 1.200 tonnát tett ki. Az exportból mintegy 7,5-8,0 milliárd forint árbevétel származik.

Megjegyezte: a Négy Mancs nevű állatvédő szervezet néhány évvel ezelőtt indított kampánya jelentős károkat okozott a magyar libatenyésztőknek. Ennek mértéke mintegy 4 milliárd forintra rúgott, amelyben a libamájból származó elmaradt bevétel is benne volt. Hozzátette: a kár zömét a libahús értékesítésének elmaradása okozta.