A többség nem bízik a jövőben

Pozsony. Egyre inkább tartunk attól, miként is befolyásolhatják életünket a közelgő parlamenti választások, s az ezzel járó kormányváltás hónapjai – derült ki a Szlovák Statisztikai Hivatal júniusi felméréséből.

Vége a fogyasztói hangulat óvatos javulásának. Bár a statisztikai hivatal havonta ismétlődő felmérései során a hangulat évek óta jellemzően pesszimista, az idei év elején már határozott javulási tendencia mutatkozott. Ennek azonban vége, a júniusi adatok egyértelművé tették, hogy a tavasszal megmutatkozó fokozatos visszaesés az egyre inkább növekedő aggodalom felfutó szakasza volt. Az év elejéhez képest jócskán, 11 százalékkal megnőtt azok száma, akik szerint az elmúlt 12 hónap során romlott az ország gazdasági helyzete. Ennél is figyelmeztetőbb jel, hogy a többség már a jövőben sem bízik, a helyzet romlását váró 55 százalék tíz százalékkal több, mint az év elejei adat. Pedig ez lényegében az egyetlen mutató volt, amely során a pesszimista választ adók aránya hosszabb távon is 50 százalék alatt maradt. A rossz hangulat az inflációs várakozásokban is megmutatkozott. Bár az áremelkedés már legalább egy éve szokatlanul szerény, májusban éves szinten 3,2 százalékos volt, 3 százalékkal nőtt azok aránya, akik az elmúlt 12 hónap során jelentős áremelkedést érzékeltek. A többség azonban még mindig nem vesztette el realitásérzékét, a legtöbben (36 százalék) az árak enyhe emelkedése, 33 százalék pedig a közepes mérték mellett voksoltak. A jövőt illetően azonban az utolsó három hónap során komoly változás következett be. A gazdasági elemzők hiába állítják, hogy nem várható az infláció megugrása, a megkérdezetteket ez nem nyugtatta meg. A változatlan inflációs helyzetben reménykedők aránya két hónap alatt 9 százalékpontot esve 51 százalékra csökkent, míg a felfutó inflációtól tartók aránya 13 százalékpontot emelkedve 29 százalékra nőtt. A megkérdezettek 64 százaléka tartott attól, hogy a munkanélküliség tovább nő, és csak minden negyedik bízott abban, hogy legalább a mostani szinten marad. A munkanélküliség csökkenését ígérő hivatalos retorikának mindössze 7 százalék hitt.

A háztartások anyagi helyzetét illetően is változott a kép. Míg a helyzet romlásáról beszámolók aránya fokozatosan csökkenve már majdnem elérte a változatlan helyzetről beszámolók arányát, júniusra újra kitárult az olló, az előbbi véleményen a megkérdezettek 47, az utóbbin pedig 36 százalék volt. Érdekes viszont, hogy egy éve szinte változatlan, 16-17 százalék azok aránya, akik szerint az elmúlt 12 hónap során javult a háztartásuk anyagi helyzete. A jövőt illetően is vége az óvatos optimizmusnak. Már egy éve a legalább a változatlan helyzetben reménykedők aránya rendszeresen meghaladta a romlástól tartókét, júniusra a két görbe újra csak összeért: a megkérdezettek 39 százaléka gondolta úgy, hogy az elkövetkező 12 hónapban a helyzet változatlan marad, 38 százalék viszont visszaeséstől tartott.

A jövővel kapcsolatos aggodalmak jócskán lerontották a fogyasztói hangulatnak az európai uniós módszerrel számolt összesített indexét is. A júniusi mínusz 31,7 pontos érték 3 ponttal rosszabb, mint egy hónappal korábban. Ez a statisztikai módszer lehetővé teszi a tagjelölt, illetve az uniós tagállamokban uralkodó hangulat összehasonlítását. A májusi adatok alapján hazánk a mínusz 29 pontos értékével még a tagjelölt országok mínusz 23 pontos átlagánál is jóval pesszimistábbnak bizonyult. Érdekes jelenség, hogy ezen a csoporton belül mínusz 2 ponttal az élre a január óta 15 pontot javuló Magyarország ugrott, megelőzve a letteket és a cseheket. Az uniós országok mínusz 7 pontos átlaga már hónapok óta változatlan. A franciák és a németek egyaránt mínusz 11 pontot produkáltak, ami az előbbiek esetében ez legalább féléves stagnálást, az utóbbiaknál viszont kifejezetten javuló tendenciát jelent. A szomszéd osztrákok továbbra is kitartanak az év eleje óta mutatott enyhe optimizmus mellett (4 pont). Érdemes figyelni az írek hangulatát is, mivel októberben újra népszavazást tartanak a nizzai szerződésről és ismert, hogy az elutasítás esetén az EU nem nagyon rendelkezik megoldással. Jó jel lehet, hogy az írek hangulata kifejezetten javulóban van, míg tavaly októberben mínusz 14 ponttal a mezőny hátsó részén foglaltak helyet, a májusi mínusz 2 pont a hagyományosan optimista skandináv és Benelux-államok mögé sorolta őket.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?