A nyugdíjkorhatár 62 évre nő##15##

A minisztérium szeretné, ha a módosítást már ebben az évben elfogadná a parlament, így az új rendszer 2004. január 1-jén életbe léphetne. A most elkészült tervezet azonban nem csak a nyugdíjrendszert módosítja, változnak a szociális rendszer más elemei is: átalakul a betegbiztosítás, a rokkantnyugdíjak és a munkanélküli biztosítás rendszere is.

A javaslat hosszútávon számol a felosztó-kirovó elven működő pillérrel, a nyugdíjjárulék fele, a bruttó bér 10 százaléka ebbe kerül majd. Az indoklás szerint ezzel csökkennek a nyugdíjreform költségei, mely így – a minisztérium optimista számításai szerint – a mai árakon kevesebb mint 200 milliárd koronába kerül. Ez a pénz sem kell rögtön, egy összegben, hosszú távon kell előteremteni, az induláshoz elég lesz a meglévő 65 milliárd korona is, állítja Ľudovít Kaník miniszter. (Egyes gazdasági szakértők 500-1000 milliárd koronára becsülik a teljes költségeket.) Változás az eddigi rendszerrel szemben, hogy a Szociális Biztosító pontosan, név szerint nyilvántartja majd a befizetéseket, úgynevezett virtuális számlát vezet minden biztosított esetében, és a befizetett összegről évente értesítést küld a biztosítottaknak. Ez a jövőben szükséges lesz a nyugdíjak kiszámításához, mely a befizetett összeg alapján történik majd. Feltételezhető, hogy a rendszer legvitatottabb eleme a férfiak és nők számára egységes nyugdíjkorhatár lesz, melyet a tervezet 62 évben szab meg. Már az előző kormány is egységesíteni akart, Peter Magvaši minisztersége idején azonban a nyugdíjkorhatárt egy lassabb átmenettel és csak 60 évben szabták meg. Az új kormány egyik első lépése volt, hogy az erről szóló törvény hatályát kitolta 2004.-január 1-jéig és elkészítette a módosító-javaslatot.

A minisztérium állítja: a korhatárnak már nem lesz jelentősége az új rendszerben, mert 10 év kötelező ledolgozása után nyugdíjba mehet az, akinek a nyugdíja magasabb lesz mint a létminimum 1,2-szerese. Elveheti azonban az emberek kedvét a korkedvezményes nyugdíjtól az, hogy minden hónap fél százalék nyugdíjcsökkenést eredményez, azaz aki 12 hónappal korábban akar nyugdíjba vonulni, 6 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kap majd. Egyszerű kiszámítani, hogy ez már 5 év esetében is jelentős – 30 százalékos – kisesést jelent. „Ez a lehetőség azok számára lesz kedvező, akik röviddel a nyugdíjkorhatár előtt elveszítik munkahelyüket, számukra előnyösebb korkedvezménnyel nyugdíjba menni, mint munkanélküli segélyen élni a korhatár betöltéséig” – véli Michal Horváth, a szociális minisztérium államtitkára. A javaslat liberalizálja a nyugdíjasok munkavállalásának lehetőségeit is: a nyugdíjjal párhuzamosan dolgozhatnak majd, az elvezetett nyugdíjjárulék arányában pedig évente emelik nyugdíjukat. A nyugdíjak éves emelését is szabályozza a törvény, évente július elsejétől a bérek és a létfenntartási költségek emelkedésének arányában kötelezően emelkednek majd a nyugdíjak. Ez már jövőre éreztetheti hatását, a gazdasági előrejelzések ugyanis mintegy 8,5 százalékos inflációt és hasonló arányú átlagbér-emelkedést jósolnak, tehát a nyugdíjemelés is ekkora mértékű lesz. Ez egy átlagos, hatezer koronás nyugdíj esetében több mint 500 koronát jelent majd. Idén azonban még meg kell elégedniük a nyugdíjasoknak a tervezett 5 százalékos nyugdíjemeléssel.

A tervezet nem titkolt célja az elvonások mértékének csökkentése, amitől a foglalkoztatottsági szint emelkedését várja a kormány. A munkaadók 3,75 százalékkal kevesebb elvonást fizetnek majd az alkalmazottak után. Ennek fejében ugyan nekik kell majd fizetni alkalmazottaik megbetegedése esetén az első 10 napban a táppénzt, de ez csak járvány esetén veszélyeztetheti a cégek létét.

Módosul a rokkantnyugdíjak kifizetése, elvonják az eddig megítélt rokkantnyugdíjakat a 33 százaléknál kisebb mértékben károsultak esetében. Ettől az intézkedéstől jelentős megtakarítást vár a tárca: az illetékesek bíznak benne, hogy két-három év múlva csökkenthető lesz a rokkantnyugdíjak fedezését szolgáló járulék összege is.

Átalakul a munkanélküli segélyek folyósítása is, januártól a Szociális Biztosító fizeti majd a segélyeket, melyek összegét a jövőben a befizetések arányában állapítják meg. A munkanélküli akkor lesz jogosult a mindenkinek egységesen, fél évig járó támogatásra, ha a munkája elvesztését megelőző négy évben legalább 3 évet ledolgozott. (lpj)