A forint kisebb bukórepülése

Budapest. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa tegnap azt tette, amit a piac leginkább várt tőle: 2007 szeptembere óta először megemelte az alapkamatot, mégpedig 0,5%-kal 8 százalékra (egybevetésül: nálunk 4,25% az alapkamat). A pénzügyi elemzők és pénzpiaci szereplők túlnyomó többsége emelést várt a jegybanktól, csak annak a mértéke volt kérdéses. A budapesti elemzők kis többsége csak 0,25 százalékpontos emelésre számított. A gazdasági folyamatok, az infláció alakulása vagy a forint helyzete egyáltalán nem indokolna kamatemelést, ám alighanem az állampapír-piaci zavarok miatt kényszerült az MNB a szigorításra (március eleje óta feszült a helyzet az állampapírpiacon, ahonnan eltűntek a vevők).

A jegybank éves szinten 3%-ra szeretné leszorítani az inflációt, akár magasabb alapkamat árán is. Ez nehéz lesz, hiszen a magyar statisztikai hivatal által március elején közzétett adatok elszomorítóak: A magyar gazdaság 2007-ben mindössze 1,3%-kal bővült, gyakorlatilag stagnált. A fogyasztói árak az év második hónapjában 6,9%-kal mentek feljebb. Kutatóintézetek is felfelé módosították az idei inflációs várakozásaikat: 6%-os ütemet prognosztizálnak. A nemzeti bank az inflációs jelentésében 5-ről 5,9%-ra, illetve 3-ról 3,6 százalékra módosította idei és jövő évi fogyasztóiár-indexét.

A tegnap kirobbant kormányválság hatására gyengült a forint. A jegybank kamatdöntése előtt az eurót 261 forinton jegyezték a reggeli 258,50-es nyitás és a pénteki 257,60/80 forintos jegyzés után, majd a kamatemelés következtében a magyar fizetőeszköz magához tért és 259 forint/euróra erősödött. (m, vg, ú)