A facsemeték első, tavaszi metszése

A facsemeték első, tavaszi metszéseAz ősszel, illetve a tavasszal kiültetett facsemeték első metszése nagyon jelentős a fa életében. Ezzel a metszéssel eldöntjük azt, hogy milyen legyen korona alakja, és beállítjuk a termést.Rosszat teszünk azzal, ha a fát sajnálva alig metszünk meg, és alig rövidítjük meg az ágait. Ha nem részesítjük a fát ebben a metszésben, akár ki is száradhat. Metszéskor az elültetett fa gyökérzetével arányosan kell alakítani a lombozatot. Ha több vizet párologtat el a lomb, mint amennyit a gyökérzet felvesz, a fa kiszáradásra van ítélve. Almánál az M-9 alany esetében karcsúorsót nevelünk – a nem buja növekedésű fajták esetében az MM-106-oson is –, ugyanakkor a buja növekedésűeknél inkább sudaras ágcsoportos koronát alakítunk ki (pl. a körténél és a birsnél). A karcsúorsó kialakításaAz éves csemete (suháng) esetében 80–90 cm magasan visszavágjuk a fácskát, a csúcson meghagyunk egy rügyet, ebből lesz majd a vezér, alatta 6-8 rügyet kivakítunk. A lenti rügyekből lesznek az oldalágak 40 cm felett. Az éves, de már oldalágakkal rendelkező fácska esetében ugyanez a folyamat, csak már a rügyek helyett hajtások vannak. Így a csúcson meghagyjuk a 80–90 cm-nél lévő hajtást. Ugyanez történik a kétéves fácskánál. Ha még nem készült el a támrendszer, mielőbb karót verünk a csemete mellé. Ágcsoportos, sudaras korona kialakításaEzt a koronaformát alkalmazzuk az almától kezdve (az MM-106-os-on lévő buja növekedésű fajtáknál) az összes csonthéjas gyümölcsnél (kivéve az őszibarackot) és a csonthéjas magvaknál (dió, mandula, mogyoró, szelídgesztenye).  Kialakítása: Az éves, oldalvesszővel rendelkező fácskánál 70–80 cm magasságban meghagyunk 4-5 oldalágat, fölötte 40–50 cm-rel meghagyunk egy hajtást, ebből lesz a vezér (sudár). Ebből a törzsből alakítjuk majd ki fölfelé a további ágcsoportokat.  GyümölcssövényA kertészkedők egy része kedveli a gyümölcssövényeket, ami főleg az almánál és a körténél bevált koronaszerkezet. Ha emellett döntünk, jó, ha már az első metszésnél kialakítjuk a támrendszert – ott hagyunk meg két oldalvesszőt, ahol az emeletek következnek, és mindjárt ki is kötözhetjük azokat. Magyar szakemberek Hungária szisztémnek nevezték el ezeket a sövényeket. Előnyük, hogy a korona ki van terítve, éri a nap, permetezésnél jobban elérjük a hajtásokat, leveleket. Azáltal, hogy kikötözést végzünk, a termőhajtások vízszintes helyzetbe kerülnek, ami az almánál termésbiztonságot jelent.  Katlan formájú koronaAz őszibaracknál legjobban bevált koronaforma a katlan- vagy vázakorona. Sok évre visszamenőleg ez a forma volt leginkább elterjedve, bár nagyüzemben egyre gyakoribb az orsó, karcsúorsó korona. Ennek az a magyarázata, hogy az őszibarack igényli a meleget és a napot, amit a katlan forma tudja biztosítani a számára. Kialakítása: amennyiben kapott a fácska metszést már a faiskolában, akkor ezekből a vesszőkből 4-5-öt meghagyunk, a fölöslegeseket eltávolítjuk, majd pedig a meghagyottakat 1-2 kifelé álló rügyre visszavágjuk. Viszont ha éves, oldalágak nélküli fácskát vettünk, akkor 100 cm magasságban megmetsszük a suhángot, a sebeket lekezeljük, és amikor kihajtott a fa, a keletkezett hajtásokból meghagyunk négyet-ötöt. NövényvédelemFebruár másik felében, március elején fontos növényvédelmi munkákat kell végezni a gyümölcsösben, amivel nagyban hozzájárulhatunk a betegségek és a kártevők gyérítéséhez, elsősorban le kell szedni a gyümölcsmúmiákat, és metszéskor el kell távolítani a lisztharmatos ágvégeket. Bár az erős tél a tapasztalat szerint megsemmisíti a kártevőket és a betegségeket, erre nem támaszkodhatunk. Rügyfakadás előtt vegyük vállunkra a permetezőt, és permetezzük meg az őszibarackot (Kuprikol, Sampion, Kuproxát). Amennyiben korán tavaszodna, olajos permettel permetezzük meg az almát, körtét. A tavaszi talajmunkával egyidejűleg juttassuk ki az NPK-t is, áranként 3-5 kg-ot.  Csapadék és hőmérsékletA tavalyi évben gyakran hangoztattuk, hogy ez lesz az eddigi legmelegebb év, ezzel szemben az adatok bizonyítják, hogy a rekordot még mindig 2014 tartja. Az alábbi adatok megbízhatóak, a csapadékot magam mérem az udvaromban, a hőmérsékletet pedig a helyi UKSUP méri és adja.  A klimatológusok ezzel szemben a 2016-os évet rekord évnek mondták ki, alapul véve az 1961–1990 évek átlagát – ehhez viszonyítva 1,4 fokkal volt tavaly melegebb. Szerintük a csapadék országos átlaga is magasabb a Csallóközben mértnél, mégpedig 895 mm. Belucz János gyümölcskertész-mérnök