<p>Az Európai Stabilitási Mechanizmus komoly terheket ró az eurózóna tagjaira, hiszen a 700 milliárdos pénzügyi garanciából 80 milliárd eurót ténylegesen is be kell fizetni a közös kasszába. Ez az alapvető különbség az EFSF és az ESM között.</p>
660 millióval mi is beszállunk az ESM-be
Előbbiben csak hitelgaranciát vállaltak a tagállamok. Fizetni tehát csak akkor kell az alapba beszálló államnak, ha valamelyik „megmentett” tagállam nem tudja kifizetni a hitelt – ennek Görögország esetében nagyon nagy az esélye, ám ez minket nem fog érinteni, mivel a helléneknek nyújtott kölcsönökért, egyedüliként, nem vállaltunk kezességet.
Az ESM 80 milliárd euróra rúgó, készpénzben befizetett összegéből ránk 660 millió euró esik, a garanciavállalás terén pedig további 5,186 milliárd euró (az ESM garanciájának felső határa 700 milliárd euró). Az első részletet már idén el kell küldenünk.
Az utóbbi összeget csak drámai esetben kell előteremteni, abban az esetben, ha a nagy eurózónás országok roggyannának meg és szorulnának mentőövre. Márpedig ennek is megvan a valós veszélye, hiszen az eurózóna negyedik legnagyobb gazdasága, Spanyolország bankszektora ezer sebből vérzik, a hispánok hitelminősítése a bóvli kategória peremén mozog, az eddigi takarékossági intézkedések ellenére sem sikerült érdemben lefaragni a hiányt. Emellett Ciprus és Szlovénia mozog a veszélyzónában, ám a két utóbbi kis ország, 5–10 milliárd eurós pénzinjekcióval orvosolgatók a gondjaik.
Szlovákia meglehetősen jól áll, nem szorul segítségre, viszont a mentőcsomag súlyos terhet jelent, mivel a 2014 derekáig befizetendő 660 millió eurót hitelből álljuk, ami viszont növeli az adósságállományt. „Szlovákia számára bizonyos kockázatot jelent az eurófalban való részvétel, azonban nem vagyunk abban a helyzetben, hogy kimaradjunk belőle. Ha valamelyik megsegített ország mégis fizetésképtelenné válik, akkor mi álljuk a számlát” – mondta Juraj Valachy, a Tatra banka elemzője. Azonban ha minden igyekezet ellenére az eurózóna szétesne, vagy valamelyik tagállam kényszerűségből kiválna, az még nagyobb anyagi terhet jelentene, mivel beláthatatlanul súlyos gazdasági visszaesést eredményezne a napjainkban is csupán stagnáló eurózónában.
Az más kérdés, hogy elegendő lesz-e az 500 milliárdos hitelkeret meg az Európai Központi Bank kötvényvásárlási hajlandósága. Ha ugyanis bedől Spanyolország, ezt követően pedig Olaszország is, akkor az Európai Stabilitási Mechanizmus összeroppan a terhek alatt és elkerülhetetlenné válik az eurózóna szétesése. (shz, MSz)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.