Fonalférgek a fák gyökérzetén

Vásárlás előtt mindenképpen vizsgáljuk meg a csemetefa gyökerét, gyökérnyaki részét, melyen golyvák, daganatok képződhetnek. A baktériumos golyva betegség (Agrobacterium tumafaciens) az egyik legelterjedtebb növénypatogén baktérium. Tipikus sebparazita. Főbb gazdanövényei a csonthéjasok, almatermésűek és a szőlő. A szőlőn a betegség megjelenését kiválthatja az erős téli fagy, a tavaszi bő csapadék és a gyors felmelegedés hatására erőteljesen meginduló nedvkeringés okozta kéregrepedés, amely fertőzési kaput nyithat. A szőlőn a golyvás daganatok a tőkenyakon és a kordonkar alsó részén alakulnak ki. A fertőzés helyén borsószem, ám gyakran ököl nagyságú, érdes felületű, sárgás, világosbarna puha állományú képződmény keletkezik, amely később megkeményedik, majd elkorhadva szétesik, így a baktérium a talajba jutva sok évig fertőzőképes marad.

A fertőzés legfőbb forrása a szaporítóanyag, továbbá a metszés során és a talajművelő eszközökkel okozott sérülések. A baktérium ugyanis a sérüléseken keresztül fertőz. Hatásos védekezés ellene jelenleg még nincs, így csak megelőző védekezést alkalmazhatunk. Már az oltvány vásárlásakor vizsgáljuk meg a csemete gyökereit. Azokat a csemetéket, oltványokat, amelyeken a golyva a főgyökéren, netán a gyökérnyaki részen található, meg kell semmisíteni. Ha a golyva csak az oldalgyökereken fordul elő, akkor ezeket a gyökérrészeket gondosan le kell vágni, úgy, hogy az egészséges részből is vágjunk le egy darabot. Azonban az a legjobb, ha golyvamentes oltványt vásárolunk. Ha a golyva később, az ültetés után jelentkezne, akkor az ilyen fát gyökerestől haladéktalanul el kell távolítani.

A gyökérpenész a házikertekben és a gyümölcsösökben egyaránt jelentős és jellegzetes gyümölcsfapusztulást okoz. A betegségre utal, ha az egymás mellett álló cseresznye- és meggyfákon rohamos hirtelenséggel lehervad a virág, levél vagy a termés. A levelek vörösesbarnán rászáradva őszig a fán maradnak. A körtefáknál is hasonlóak a tünetek. Ha kiássuk a fát, annak gyökerein, gyökértövén meglelhetjük a fehérpelyhes gyökérpenész gombáját. A károsítás lassú, a telepítést követő tavaszon a beteg fák kihajtanak, de fejlődésük lelassul, majd leáll, leveleik sárgulnak. Nagymértékű pusztulás a termőre fordulás időszakában fordul elő. A gyümölcsfák gyökereinek parazitája, a Rosellinia necatrix ellen jelenleg nincs gyógymód. Ezért a fiatal gyümölcsfák vásárlásánál fokozottan ügyeljünk arra, hogy kizárólag az államilag ellenőrzött faiskolákból vásároljunk ültetőanyagot.

A gyökérfonálférgek csoportjába nagy alkalmazkodó képességű fajok tartoznak. Főleg a gyümölcsfák és a szőlő, de a zöldségnövények talajában is egyaránt előfordulnak. A fiatal gyökéren belső élősködőként táplálkoznak. A legveszélyesebbek közülük a Pratylenchus fajok, amelyek főleg a gyümölcsösök telepítési és újratelepítési betegségeinek nyitnak utat a fiatal gyökérzetbe.

Kártételük a következő: a fertőzött fák, oltványok gyökérzetén növekedés és fejlődésgátlás tünetei észlelhetők. A gyökereken kezdetben kis barna foltok, sebzések figyelhetők meg, majd azok megnagyobbodnak és az egész gyökérrész megfeketedik. Az ilyen gyümölcsfa vagy szőlőoltvány gyökérzete a fertőzést tömeges gyökérképzéssel igyekszik ellensúlyozni, ezáltal a gyökérzetük gubancos, kusza képet mutat. A fonálférgek támadása kedvező körülményeket teremt egyben a másodlagos gomba- és baktériumfertőzésnek is, amely a növényi szövetek gyors lebomlását idézi elő.

Végezetül még egy jó tanács: szállítás előtt az egészséges gyökerű oltványokat gondosan csomagoljuk be. Amennyiben a telepítendő területen az előzetes felmérések eredményei alapján talajfertőtlenítést kell végezni, azt még a fa telepítése előtt tegyük meg. Kis területen, azaz néhány fa vagy bokor telepítése esetén jó eredményt érhetünk el az ültetőgödörbe szórt talajfertőtlenítővel, amilyen például Diazinon 10 G vagy Basudun 10 g lehet.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének munkatársa