Erős évet ígérnek a magyar filmek

Kinek-kinek a maga ízlése szerint, de az év legjobban várt magyar filmje címet valószínűleg Nemes Jeles László második nagyjátékfilmje, a Sunset érdemli ki. A két éve Oscar-díjat nyert Saul fia rendezője a tervek szerint valamikor nyáron tér vissza a mozikba. Bár Nemes Jeles és stábja gondoskodott róla, hogy az új munkát folyamatos érdeklődés övezze, a forgatásról nem sok információ került ki. A szinopszis szerint a Sunset története 1913-ban játszódik, főszereplője egy árva lány, Leiter Írisz (Jakab Juli), aki Budapestre utazik, hogy kalaposkisasszonyként helyezkedjen el néhai szülei legendás szalonjában. Közben kiderül, hogy van egy bátyja, akinek nem tudott a létezéséről, és családja után kutatva újabb és újabb titkokra derül fény. Ehhez Nemes Jeles László egy interjúban annyit tett hozzá: új filmje számára elsősorban egy civilizációs bukásról szól. Ilyen értelemben nem klasszikus kosztümös drámát rendez, hanem az élet ritmusát szeretné érzékeltetni, ahol minden mozgásban van és átalakul.

Ha minden jól megy, négy év után visszatér a mozikba Pálfi György is: a Hukkle, a Taxidermia, a Final Cut és a Szabadesés jogán nagy várakozás előzi meg a rendező szabálytalan sci-fijét (vagy más megközelítésben: családi krimijét), a Stanislaw Lem-regény alapján, nemzetközi szereplőgárdával forgatott Az Úr hangját, amely feltehetően ősszel jut el a magyar közönséghez. (Közben pedig már a jövőre vonatkozó elképzelésekről is napvilágot látott egy-két hírmorzsa. Úgy tűnik, Pálfi Györgynek nem szegte kedvét a Toldi-filmterv kálváriája, és továbbra is foglalkoztatják a nagy magyar mítoszok: Cserna-Szabó András Sömmi című Rózsa Sándor-regényéből készít forgatókönyvet a boldog megvalósítás reményében.)

Az utóbbi években lehetőséget kapott fiatal rendezőgenerációból is akad olyan, aki már a második nagy dobásra készül – például Reisz Gábor, akinek VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című első mozija erősen megközelítette a generációs kultfilm státusát, már el is készítette második nagyjátékfilmjét, a Rossz verseket, amelyben a főszerepet is magára osztotta. A bemutató időpontja még bizonytalan, így inkább nézzük meg az első negyedév biztos premierdátumait. Már csak azért is, mert az év első magyar filmpremierje több mint ígéretes.

Szex, pénz, gonoszság Szász János módra

Szász János 2013-ban komoly nemzetközi sikert ért el A nagy füzettel, egyebek mellett megkapta érte Karlovy Vary fődíját. Úgy tűnik, vannak olyan történetek, amelyeket nem tud elengedni a rendező. A hentes, a kurva és a félszemű – amelyet holnaptól vetítenek a magyar mozik – részben szintén arról szól, mivé változtatja az embert a háború, adott körülmények között miként hámlik le róla a civilizáció máza, hogy a legelemibb ösztönöknek adja meg magát. Szász János egy egykor legendás bűntény történetét dolgozza fel – tulajdonképpen másodszor, hiszen 1985-ben, még főiskolásként már forgatott egy húszperces vizsgafilmet A Léderer-ügy címmel.

Léderer Gusztáv egykori főhadnagy felesége közreműködésével 1925 januárjában meggyilkolta Kodelka Ferenc vagyonos hentesmestert: fejbe lőtte, feldarabolta, a részeket bőröndökbe pakolta, majd a Dunába dobta. Hármuk története egy ideje már összefonódott: a lecsúszott férj (Nagy Zsolt) pénzt akart, Kodelka, a hentes (Hegedűs D. Géza) szexet, és azzal az asszonnyal, az asszony pedig... – nos, a gonoszság, a manipuláció női arcát Gryllus Dorka mutatja meg. (A színésznőt egyébként bő két éve Szász Attila Félvilág című, a Mágnás Elza-gyilkosságot elmesélő tévéfilmjében láthattuk hasonló szerepkörben: ott és akkor alaposan „elráncosítva” a kiöregedett, bűnbánó, aszexuális exprostituáltat, a gyilkossá lett Kóbor Rózsit alakította; őt utasította vissza Kulka János azzal az elhíresült mondattal, hogy „negyven fölött már szaga van a nőknek”. A hentes, a kurva és a félszeműben viszont minden jelenete maga a fülledt erőszak és erotika.)

Alex harmadszor is bepalizza a balek fivéreket

A február azokat elégíti ki, akiknek úgy kell a magyar vígjáték, mint egy falat kenyér, és az elmúlt évtized legfoglalkoztatottabb filmes arcait szeretnék együtt látni. Herendi Gábor, aki a Kincsemmel tavaly hatalmasat kaszált a mozikban, 2002 és 2008 után újra elővette a Valami Amerika alapötletét, és legyártotta a 3. epizódot, amelyre február 15-én már jegyet is válthatunk. Szabó Győző, Pindroch Csaba és Hujber Ferenc itt-ott kicsit őszbe hajlik, Oroszlán Szonja, Tompos Kátya és Ónodi Eszter picit asszonyosabb, de ezt leszámítva nem sok minden változott. A három balek fivér még mindig felül Alexnek (Szervét Tibor), aminek következtében feltűnik két rivális maffiabanda és a rendőrség. A terhes csajok éppolyan hálás humorforrásnak bizonyulnak, mint a szappan meg a gumibot a börtönben; és az is biztos, hogy a casting során semmit sem bíztak a véletlenre az alkotók: az előző két részben bevált szereplőgárda erősítéseként megjelenik a vásznon többek között Stohl András, Nagy Ervin, Pokorny Lia, László Zsolt, Scherer Péter és Ganxsta Zolee is.

Ha egy szekér elindul

Sándor Pál 54 évvel ezelőtt forgatta első filmjét, a pálya első igazán emlékezetes állomása, a Szeressétek Ódor Emíliát! csaknem öt évtizeddel ezelőtt készült, a Régi idők focija idén 45 éves, a Ripacsokat 1981-ben mutatták be, és a rendező legutóbbi alkotása – a Noé bárkája – is megvan vagy tízéves. Március elején Sándor Pál egy kosztümös filmmel tér vissza a filmvászonra: a Vándorszínészek az 1840-es években játszódik, és címének megfelelően egy Pestre, a kőszínházba igyekvő vidéki trupp, illetve a hozzájuk csapódó furcsa figurák mindennapi történeteiből építi fel a cselekményét. Álmokat szőnek, szeretnek, intrikálnak, elárulják egymást, és nem mellesleg – pajtákban vagy akár a szabad ég alatt eljátszanak néhány előadást, amelyben esszenciálisan benne van az egész életük.

A veterán rendező kosztümös road movie-ként jellemezte a filmjét, amelyet átsző a humor és az irónia, meg valamiféle groteszk hangulat. A főbb szerepekben Mohai Tamás, Martinovics Dorina, Rudolf Péter, Nagy-Kálózy Eszter, Hegedűs D. Géza, Gáspár Sándor, ifj. Vidnyánszky Attila és Kovács Krisztián látható – március 8-ától. (as)

Málenkij robot az örök télben

Némileg kilóg a sorból, hiszen nem mozifilmről, hanem tévéfilmről van szó, melyet várhatóan februárban láthatunk majd először a képernyőn két, 50 perces részben. Az Örök tél a második világháború végén málenkij robotra elhurcolt nőknek és férfiaknak állít emléket, az ő sorsukat és a Gulág borzalmait eleveníti fel – ahogy az alkotók fogalmaztak – „250 ezer igaz történet alapján“. A film egyik főhősét, Irént (Gera Marina) marhavagonban egy szovjet munkatáborba szállítják, ahol embertelen körülmények között a helyi szénbányában kell kényszermunkát végeznie. Itt találkozik egy Rajmund nevű férfival (Csányi Sándor), aki megtanítja neki, hogyan lehet túlélni a borzalmakat. Kettejük között különleges kapcsolat szövődik, bár mindkettejüket család várja otthon. A hazajutás és a túlélés azonban egyre inkább kétségessé válik. A Félvilág és A berni követ alkotópárosa, Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró neve a garancia arra, hogy egy izgalmakkal, feszültséggel teli, megrendítő és emlékezetes történelmi drámát láthatunk rövidesen. (as, kk)