FIGYELŐ

Kennedyek dinasztiája

Valóságos dinasztiát alapított, ő maga is elnökségről álmodott, helyette azonban fiai futottak be politikai karriert. A százhúsz éve, 1888. szeptember 6-án született Joseph Patrick Kennedy azonban nagy árat fizetett ambícióiért: merényletek és tragikus balesetek sújtották családját. A család még a XIX. század első felében, az éhínség elől menekült Írországból Amerikába, Kennedy apja már tehetős üzletember volt. Fiának egyenes útja volt a Harvard Egyetemre. Utána rendkívüli érzékkel bánt a pénzügyekkel, 25 évesen már bankigazgató, a legfiatalabb az egész országban. A felfelé ívelő pályához előnyös házasság dukált, választottja Boston korábbi polgármesterének lánya, Rose Fitzgerald lett. A házasságból kilenc gyerek született. A húszas években a családi vagyon gyarapítása foglalta le. Módszerei mai szemmel nem feltétlenül bizonyulnának törvényesnek, ezt utólag Kennedy is bevallotta. A szeszcsempészettel is gyanúsított üzletember a gazdasági világválságból is győztesen került ki: míg vagyona 1929-ben 4 millió dollárra rúgott, 1935-ben már 180 millióra. A politikai porond sem tűnt távolinak a demokrataként politizáló Kennedynek. Komoly támogatást biztosított Franklin D. Rooseveltnek, cserébe miniszterségről álmodozott – helyette a tőzsde-felügyeleti bizottság vezetője, majd angliai nagykövet lett. Londonban azonban túl nagy szimpátiát tanúsított a náci eszmék irányába, így megromlott a viszonya az elnökkel. Álmáról azonban nem mondott le, elhatározta, elnököt csinál legidősebb fiából. Ifjabb Joseph Kennedy háborús halála után másodszülött fia, John került előtérbe, a magasztos cél érdekében Kennedy a háttérbe húzódott. Még megérte tervei megvalósulását, fia az USA 35. elnöke lett. A sors azonban nem volt kegyes hozzá, 1961 decemberében agyvérzést kapott. 1969 novemberében halt meg. (mti)