Fejlesztési koncepció nélkül nincs hatékony agrárium

„Jó a kezdet, és legyen folytatás!” Így összegezték a hallottakat, tapasztalataikat a résztvevők az Új Szó napilap és a Trend magazin Dél-Szlovákia jövőjéről rendezett első konferenciája után a Patince Wellness Hotelben. Az Új Szóban több részes sorozatban számolunk be a legfontosabb megállapításokról.

Különleges panelt adott az agrárszektor a konferencián, hiszen a beszélgetés egyik résztvevője, Bindics Zsolt volt egyben a moderátor is. A GreenCoop elnöke mellett a szakminisztérium, az agrárkamara és a vállalkozói szféra egyaránt képviseltette magát a pódiumon. Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke, Világi Réka, a Kukkonia projektvezetője és Csicsai Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára osztotta meg nézeteit az agrárágazat jelenéről, jövővőjéről a résztvevőkkel.

Bindics Zsolt, a GreenCoop elnöke bevezetőjében rámutatott: uniós csatlakozásunk után a politika nehéz helyzetbe hozta a szlovák gazdákat azáltal, hogy csupán tizenhat százalékát kapták meg az átlagtámogatásoknak.

„Az elmúlt tizenöt év alatt ez az arány felkúszott ugyan nyolcvannyolc százalékra, de ha megnézzük, hogy összességében mennyivel jutott kevesebb, mint az európai gazdálkodóknak, döbbenetesen nagy számot, kétmilliárd eurót kapunk” – mondta a GreenCoop elnöke, hozzátéve, hogy a hazai gyakorlatban sem jobb a helyzet.

Nemzeti forrásól ugyanis újabb egymilliárd euróval kevesebb érkezett a gazdákhoz, mint az uniós átlag. Vagyis összességében jelenleg már hárommilliárd euró hiányzik az ágazatból.

„Amikor Szlovákia belépett az unióba, az akkori megegyezéshez tartania kellett magát az országnak. Ez a konvergenciós séma nagyon nehezen változtatható. Az uniós támogatást tekintve azóta legalább már a térképre kerültünk, de a nemzeti dotáció szempontjából valóban mérföldekre vagyunk Európától mind a mai napig” – tette hozzá Csicsai Gábor.

Az államtitkár szerint igazi fejlődés ott tapasztalható, ahol releváns hazai támogatási csomagokat raktak össze a gazdáknak. Ahol van fejlesztési koncepció a növénytermesztésen át az állattenyésztésig, a kistermelőktől a nagygazdaságokig, ott lehet jövőképet adni az ágazatnak. Ez az elmúlt évtizedekben itthon nem látszott, és ugyanígy az következő tíz-húsz évre sem látszik. A csatát elsősorban nem is az árakkal kell megnyerni, hanem technológiában, versenyképességben, a termelés minőségében.

Világi Réka, a Kukkonia projektvezetője szerint a bevezetőben elhangzott számok is azt tükrözik, hogy az agrárium haldokló iparág lett, és ki kell mondani, hogy a mezőgazdaság az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult Szlovákiában.

„Amióta csatlakoztunk az unióhoz, átfogó agrárkoncepció nélkül sodródik az ország, és a hatékonyság, az önellátás terén is nagy adóssága van az ágazatnak. Azért óriási hiba ez, mert Dél-Szlovákia historikusan erős mezőgazdasági régió.

A lakosság megélhetéséhez mindig is nagymértékben hozzájárult az ágazat, de ez az utóbbi időben veszni látszik, miközben a hanyatlással együtt a felhalmozódott évszázados tudás is pótolhatatlanul elkophat. Fel kell ébrednünk ebből a rossz álomból, hogy a régiófejlesztést folytatni tudjuk. Dél-Szlovákia jövője meggyőződésem szerint továbbra is a mezőgazdaságban van, ezen a téren lehet kitörési lehetőségünk” – mondta Világi Réka.

Az agrárkamara elnöke, Patasi Ilona szikár adatokat sorolt. Ezek szerint a szlovák mezőgazdaság bevételének zöme a növénytermesztésből ered. A megtermelt alapanyagot kivisszük az országból, és behozzuk a feldolgozott termékeket.  Mindeközben az állattenyésztési felvásárlási árak sem vonzóak. A helyi adottságokat nem használjuk ki kellő mértékben, és hiányzik az ezt támogató gazdaságpolitikai környezet.

Szlovákiában sokkal nagyobb arányban kellene támogatni a feldolgozóipart, modernizálni a technológiát. Fontos lenne, hogy minél magasabb feldolgozottsági szintre jussanak itthon a termények, mint ahogy az is, hogy fejlesszük a helyi piacokat.

Ehhez az önkormányzatok és a helyi gazdálkodók hatékonyabb együttműködésére is szükség lenne. Ugyanígy helyzetbe kellene hozni a helyi termelőket abban, hogy az oktatási és szociális intézményeket helyi termékekkel elláthassák.

Az uniós támogatási rendszer azt eredményezte, hogy itthon ma már a gazdaságok négy százaléka termeli a termények hetvenöt százalékát, és a gazdálkodók húsz százaléka gazdálkodik a termőterületek kilencvennégy százalékán. Mindaz, ami hozzáadott értéket képvisel, kiszorul az országból. Hétéves időszakokban finanszírozza az unió a mezőgazdaságot, viszont ha a jövőben a támogatási irány áttolódik a nagygazdaságoktól a kicsik felé, azt eredményezheti, hogy még a nagyüzemek sem fognak jól működni, vezette le a folyamatokat Bindics Zsolt, feltéve a kérdést, hogy mi várhat ránk a következő, hétéves uniós ciklusban?

„Fontos lenne, hogy érvényt szerezzünk a hazai prioritásoknak, ugyanakkor tudni kell, a szlovák mezőgazdaság képviselete Brüsszelben nagyon gyenge.

Ha nem állítunk fel villámgyorsan olyan lobbicsapatot, ami érdemben tud átültetni dolgokat a szlovák érdekekből, akkor megint csak a kocsi végén maradunk. Ezen kívül a következő időszakban a mezőgazdaságon keresztül is vissza kell vinni a munkalehetőségeket a régiókba, a vidékre. Hiszen minden egyes itt képződött munkahely másik három munkahelyet teremt az egyéb ágazatokban” – hangsúlyozta Csicsai Gábor.

Patasi Ilona szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy Szlovákiában 330 ezer hektár vízvédelmi terület van, ezen belül Csallóközben 80 ezer hektár az óriási értéket jelentő ivóvízbázisunk fölött. Az itt élő gazdálkodóknak olyan feltételeket kell biztosítani, ami kompenzálja a kötöttségeiket. Meg kell téríteni azt a terméskiesést, ami például a vegyszer- és műtrágyafelhasználás korlátozása miatt keletkezik. Ennek pedig a stratégiai célok között is szerepelnie kell. A vízvédelmi területeken sürgősen plusz támogatást kell kapniuk a gazdáknak.

Világi Réka hozzáfűzte, hogy a termelés koncentrálódása nem Szlovákia-specifikus, hanem egyféle trend lett világszerte. A nagyok ugyanis hatékonyabban tudnak működni. Nem azon kellene tehát vitázni, hogy a kicsi, vagy a nagyüzem a kívánatosabb, hanem azon, hogyan lehet versenyképesebben működni. Ehhez erősíteni kellene a szakképzést, csökkenteni a bürokráciát, a támogatásokat pedig olyan indikátorokhoz kötni, mint a hatékonyság.

„Picit félek attól, hogy gettósítjuk közben Szlovákiát. Ha nincs értelme gazdálkodni, egyféle rezervátummá válhatunk, és a fiatalok végképp elhagyják a vidéket” – vetette fel Bindics Zsolt.   

„A földvásárlást célzottan akartuk szabályozni az elmúlt időszakban. Azonban az alkotmánybíróság visszadobta a törvényt, ami lehetővé tette volna, hogy elsősorban a hazai gazdálkodók, kistermelők kezébe jusson a föld. Azóta boldog-boldogtalan vehetett földet. Ezért a következő kormány egyik fontos feladata lesz, hogy ezt kérdést rendezze” – tette hozzá Csicsai Gábor. Az államtitkár szerint az ország egyik legnagyobb hibája továbbra is az, hogy nincs koncepciója a mezőgazdaságra. Ha van támogatás, elvárások is kapcsolódhatnak hozzá. Olyan konkrét fejlesztési koncepciót kell kidolgozni, amiben a kicsi-, a közepes és a nagygazdaság is megtalálhatja a helyét, szerepét Dél-Szlovákia mezőgazdaságában.