Az Új Szó és a Trend konferenciáján szakértők elemezték Dél-Szlovákia jövőjét

„Jó a kezdet, és legyen folytatás!” Így összegezték a hallottakat, tapasztalataikat a résztvevők az Új Szó napilap és a Trend magazin Dél-Szlovákia jövőjéről rendezett első konferenciája után a Patince Wellness Hotelben. Az Új Szóban több részes sorozatban számolunk be a legfontosabb megállapításokról.

A rendezvény első negyedében szakértők elemezték Dél-Szlovákia demográfiai, egészségügyi helyzetét és munkaerőpiacát. Gyurgyík László szociológus, a Selye János Egyetem oktatója szerint a népességváltozás igencsak eltérő képet mutat Dél-Szlovákiában. Legérdekesebb a Szenci járás, ahol viszonylag kis lélekszám mellett majdnem megduplázódott a lakosok száma, és közel negyvenezren költöztek be a régióba. Az elvándorlás viszont a közép- és kelet-szlovákiai járásokban meghatározó.

A legurbanizáltabb járás a nyitrai. Szlovákiában 52-53 százalék a városlakók aránya, az átlagéletkor pedig 41 év. A legfiatalabb ilyen szempontból a Szenci és a Kassa környéki járás, a legkorosabb pedig a Komáromi, az Érsekújvári és a Lévai. A Szenci járásban az ezredfordulós évek visszafogottsága után dinamikusan nő a fiatal- és gyerekkorúak aránya. Látható egyfajta megújhodás, az új nemzedékek erős dominanciája, összehasonlítva a többi járással.

Valamennyi régiónkban nőtt a szlovák nemzetiségűek száma, eközben a magyar lakosság népessége csökkent.

A katolikusok alkotják az itt élők kétharmadát, és Dél-Szlovákia területén a második legnagyobb felekezet a reformátusoké, míg országosan az evangélikusoké.

„Dél-Szlovákiában kedvezőtlenebb az iskolai végzettség szerinti összetétel, mint az országos átlag. Míg térségünkben jóval magasabb az alapiskolai végzettségűek, és némileg magasabb a szakmunkás végzettségűek aránya, aközben alacsonyabb az érettségizettek, és jóval alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek száma. Ilyen szempontpontból is a Szenci járásban a legjobb a helyzet, és ahogy haladunk a közép-szlovákiai és a keleti járások felé, ez az érték úgy lesz egyre alacsonyabb” – hangsúlyozta Gyurgyík László. 

A szociológus szerint 2040-re a legvalószínűbb prognózis alapján Dél-Szlovákiában a Szenci és a Kassa környéki járáson kívül mindenütt a lakosságszám csökkenése prognosztizálható.

A legnagyobb mértékű fogyást a Komáromi és az Érsekújvári járásban jósolják. Ezzel együtt az itt élők elöregedése is várható.

Antalik Imrich, a Selye János Egyetem dékánhelyettese Dél-Szlovákia gazdasági helyzetéről és a munkaerőpiaci mozgásokról beszélt. Az egyetemi oktató szerint a regisztrált munkanélküliségi rátát tekintve az látható, hogy az ország szinte ketté szakadt. A Pozsony környéki, nyugat-szlovákiai járásokban a munkanélküliség jelentősen alacsonyabb, mint a középső, vagy keleti régiókban. Dinamikusan változó, kis piacról van szó, amelyben jelentős hatásokat kelthet a globális helyzet. Például a robotizáció munkaerőpiaci hatása a következő időszakban Szlovákiát is érinteni fogja.

A hazai munkavállalókat általánosságban az alacsony mobilitási hajlandóság jellemzi. Lehetőség szerint legfeljebb hatvan percet utazna egy dolgozó, és havonta maximum ötven eurót áldozna az ingázásra. Ragaszkodunk közben a saját ingatlanunkhoz, és ez is a röghöz kötöttséget erősíti.

„A rövidtávú külföldi munkavállalást tekintve a célország Ausztria, Csehország és Németország.

Jelenleg körülbelül 350 ezer szlovák dolgozik külföldön. Ugyanakkor határontúliak, uniós szinten nézve, nagyon kevesen dolgoznak nálunk. Az EU-n kívülről elsősorban Ukrajnából és Szerbiából jönnek a legtöbben. A külföldi munkavállalók száma az elmúlt 3-4 évben így is megháromszorozódott. Az unióból Románia, Csehország, Magyarország polgárai jelennek meg a legnagyobb számban a szlovákiai munkaerőpiacon” – emelte ki Antalik Imrich.

Az egyetemi oktató szerint a dél-szlovákiai járások közül leginkább a Nyitrai, Galántai, Szenci, Dunaszerdahelyi, Érsekújvári és a Komáromi járásba érkeznek külföldi munkavállalók. Az Európai Unióból 32 ezer külföldi polgár jár dolgozni Szlovákiába, egyharmaduk a déli régiókba.

Kovács György egészségügyi szakértő, a Pozsonyi Egyetemi Kórház volt igazgatója a bő négy évtizeddel ezelőtt vetíteni kezdett „Kórház a város szélén” tévésorozatot idézte meg előadása kezdetén, rávilágítva, hogy a kórházak ellátottságát tekintve nem ment végbe olyan hatalmas fejlődés, változás, mint akár az autó- vagy az elektronikai iparban. Ezzel együtt Szlovákiában a déli régiók a legelhanyagoltabbak az egészségügyi ellátásban.

A szakértő szerint az egészségügyi rendszer az emberek egészségi állapotát csak negyedrészben képes befolyásolni, ilyen szempontból az életmód, a testmozgás és a táplálkozás lenne a legfontosabb, erre kellene nagy hangsúlyt fektetnünk.

Ugyanakkor elszomorító a helyzet a dohányzást és az alkoholfogyasztást tekintve, különösen a fiatalok körében.

1990-től a szocializmus időszakához képest sokkal nagyobb mértékben hozzájutunk a gyógyszerekhez, és ez pozitív változást hozott egészségi állapotunkban. Ezzel együtt az uniós országok közül Szlovákiában az egyik legnagyobb mértékű a gyógyszerfogyasztás.

Hatvan év fölött a hátralévő, átlagosan tizenhét és fél évünkből nem egészen négy évet élünk meg egészségesen, a többit betegen. Nyugatabbra ugyanakkor a hatvan fölött várható húsz évből tízet élnek meg egészségesen, és az időskori betegeségek sem olyan komolyak ott, mint itthon.

Szlovákia déli régióiban a legtöbben szív- és érrendszeri megbetegedések, daganatok és cukorbaj következtében halnak meg. A déli területek lakosságának egészségi állapota a legrosszabb országos szinten.

„Szlovákia kevés pénzt fektet az egészségügybe, és azt sem hatékonyan. A szlovák egészségügy legégetőbb problémája a háziorvosok és a nővérek hiánya. Kritikus adat, hogy a háziorvosok fele elérte a nyugdíjas kort” – világított rá Kovács György, aláhúzva, hogy a szlovákiai egészségügy történelmi kihívás előtt áll a reformokat tekintve.