Évek alatt jelentős kártevővé vált

Szakértők szerint a természetes ellenségek nagymérvű csökkenése, a helytelen vegyszerhasználat és nem utolsó sorban a kártevő tűrő- és ellenálló képességének kialakulása, gyengülése együttesen okozták a körtelevélbolha (Cacopsylla pyri) felszaporodását. A kártevőnek évente 4-5 nyári és egy téli nemzedéke fejlődik ki. Imágó alakban telel az avarban és a fák kéregrepedéseiben. Az első áttelelt egyedek a fák nedvkeringésének megindulásakor, általában márciustól jönnek elő. A tojásrakás a rügypattanástól a virágzásig tart. A lárvakelés kezdete a körte egérfüles állapotával, a tömeges lárvakelés pedig a körte fehérbimbós állapotával esik egybe. A kikelt lárvák védett helyet keresve először a fiatal levelek közé, majd a bimbókba, később a sziromlevelek közé furakodnak. Nyáron a lárvák főleg a zsenge hajtásokon, levélnyelek tövében szívogatnak, nyár végén a levelekre húzódnak. Ősszel már téli formájú áttelelő imágóvá alakulnak, miközben még egy kis ideig a leveleken szívogatnak, majd szeptembertől novemberig telelőre vonulnak.

A tavaszi valamint az augusztusi hajtásnövekedés idején különösen kedvezők a feltételek a körtelevélbolha elszaporodására. Tavasszal a virágzás, majd az erőteljes hajtásnövekedés kiváló körülményeket teremt a kártevő szaporodásához. Nyár végén már gyengébb a hajtásnövekedés, sőt esetenként el is marad.

A körtelevélbolha kártétele összetett. Szívogatásával gyengíti a hajtásokat, a károsított fák elrúgják a kötődött gyümölcsüket. Később a termés torzul, a gyümölcsfa lombozata idő előtt lehullik. A lárvák által termelt mézharmat, majd a korompenész az egész fát is ellepheti. Az utóbbi években a körtelevélbolha új típusú kártétele is megfigyelhető. Az őszi áttelelő nemzedék ugyanis a korábbi megfigyelésekkel ellentétben egészen későn vonul telelőre, még lombhullatás után is – egészen az első komolyabb fagyokig – tömegesen szívogat a vesszőkön. Ez a kártétel azért veszélyes, mert tovább gyengíti a fák télállóságát, rontja a jövő évi termőképességet, ami a fogékony gyümölcsfajtákon igen jelentős lehet. A telelő körtelevélbolha imágóinak pusztulási aránya igen nagy lehet, különösen akkor, mikor enyhe a tél. Nagy hidegek után – mint az idei is volt – a várakozással ellentétben rendszerint sok imágó jelenik meg.

A védekezés során figyelembe kell venni, hogy a világosabb színű fiatalabb lárvák könnyebben pusztíthatók, mint a sötétebb színű öregebb egyedek. A hatékonyság növelése érdekében lehetőleg kiadós eső után permetezzünk, mert ilyenkor a mézharmat leoldódik a hajtásokról és a lárvák könnyebben elérhetők.

A lemosó permetezést, valamint a vegetációs időben végzett permetezéseket egyaránt áztatásszerűen végezzük, azért, hogy a mézharmatot is átitassuk. A lúgos permetlé, amelyet adalékanyagok, levéltrágyák, így például a Lamag Ca, a Lamag Mo valamint a Humix hozzáadásával nyerünk, nagymértékben növeli a rovarölő szerek hatékonyságát. Kora tavasztól a virágzásig kiválóan felhasználható az Oleoekol (1)% vagy az Oleo-Ekolux (1%) készítmény. A permetszerek javasolt kijuttatási ideje rügypattanástól a zöldbimbós, virágos állapotig terjed.

Virágzás után már több készítmény közül is választhatunk, de a kezeléseket mindenképpen a fiatal lárvák ellen kell időzíteni. A szervesfoszforsav észterek közül az Ultracid 40 WP (0,1 %), Sumithion Super (0,1%), Zolone SC (0,2%) készítményeket használjuk. A hatékonyság növelhető, ha a permetléhez tapadószert (például Agrovital 0,02%-ot) adagolunk. A piretroidok közül használhatjuk a Cyper 10 EM (0,01%), Decis EW (0,02%), Karate 2,5 WG (0,03%), Talstar 10 EC (0,02%), Vaztak 10 SC (0,15%), Mospilan 20 SP (0,05%) valamint a Nurelle D (0,1%) készítményeket. A felsorolt szereket legjobb csak tavasszal bevetni az áttelelő imágók ellen.

Az integrált védekezés szempontjait leginkább a kitingátló készítmények elégítik ki. Ezek közül is a Rimon 10 EC (0,05%) készítménynek ún. kettős hatásmechanizmusa van, ami kizárja az esetleges rezisztencia, azaz ellenálló-képesség kialakulását. Ezt vizsgálati eredményeink is igazolták. Sikerrel alkalmazható továbbá a Dimilin 48 SC (0,03%), a Nomolt 15 SC (0,1%), a Match 050 EC (0,1%) valamint a Biobit WP (0,2%) és a Calypso 480 SC (0,2%). E készítmények – a tavaszi hajtásnövekedés után 2-3 hetes időközökben kipermetezve, majd a kártevő elszaporodása kezdetén ismételten kijuttatva – megakadályozzák a körtelevélbolha káros elszaporodását. A permetléhez ajánlatos Agrovital tapadószer hozzáadása.

A vegyszeres védekezés helyes időzítésen túlmenően különösen fontos a növény jó permetlé lefedettsége is. A felsorolt szerek ugyanis nem felszívódó, hanem kontakt készítmények.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet (ÚKSUP) komáromi részlegének munkatársa

Óriási fagykárokat szenvedtek

Pozsony. Két egymást követő évben a fagy aratta le a kajszibarackot Szlovákia gyümölcsöseiben. Szakértői becslések szerint a kár szinte 100 százalékos, de jelentősen károsította két héttel ezelőtti fagy az őszibarackot és egyes korai almafajtákat is. A termelők többsége a dotációs rendelet kínálta lehetőségek ellenére – a magas biztosítási díjak miatt – nem köt biztosítást fagykárra, a szaktárcának pedig nincs olyan pénzalapja, amelyből a termelőket kárpótolni lehetne – erősítette meg lapunknak Könözsi László földművelési államtitkár. Ugyanakkor azt ajánlja a gyümölcstermesztőknek, akik 30 százalékosnál nagyobb bevételkiesést szenvedtek el, hogy a mezőgazdaságról szóló törvényre hivatkozva kezdeményezzék a kármérséklést. Ugyanazt az eljárást kell végigjárniuk, amit a két évvel ezelőtt aszálykárt szenvedett termelőknek kellett. (gy)