Erősödhet a néphagyomány szerepe a Selye János Egyetemen

Az egyetemisták láthatóan jókedvűen vettek részt a Méhes Katalin óvó- és néptáncpedagógus által tartott foglalkozáson. A Sirály kollégium előtti füves területen népi játékokat tanultak fesztelenül. A kari épületben Varga Lia a népdal, Dóczé Mónika pedig a néptánc világába vezeti be a hallgatókat. A módszertani nap egyfajta „promóalkalom”, amellyel meg szeretnék szólítani az egyetem diákjait, előkészítve ezzel egy több félévre bontott, a néphagyományokra összpontosító kurzust.

Képzés Komáromban is

Farkas József, a HHH szlovákiai kirendeltségének vezetője elmondta, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen három éve tartottak a mostanihoz hasonló nyílt napot. Az olyan jól sikerült, hogy 2019-ben választható tantárgyként négy félévre szétbontva, tematikus modulokba szervezve beépítették a képzésbe.

„Éppen csütörtökön vizsgázott a téli szemeszter 29 fős hallgatósága, akik egy írásbeli tesztet abszolváltak, majd játszottak és énekeltek a sikeres vizsga után, illetve közben is. Látjuk tehát, hogy van erre igény”

– fejtette ki Farkas. Munkatársuk, Varga Norbert a közelmúltban megkereste Török Tamást, az SJE Tanárképző Karának dékánhelyettesét, elkezdtek közösen gondolkodni arról, hogy miként lehetne hasonló képzést beépíteni az egyetem kurzusainak sorába. Minden bizonnyal Komáromban úgy valósul meg, mint Nyitrán, azzal a különbséggel, hogy kredit nem jár majd érte. A jelenlegi tervek szerint szeptembertől indulna a HHH képzése az SJE-n.

Az identitás erősítése

Farkas József szerint nagyon fontos, hogy Komáromban ne erdélyi vagy magyarországi népi játékokat és néptáncokat tanuljanak a hallgatók, hiszen például egy csallóközi pedagógusnak csallóközi népi játékokat kell közvetítenie a gyerekeknek. „A lokális identitás erősítése a lényeg” – hangsúlyozza, példaként hozva fel a hetényi alapiskola nagy visszhangot kiváltott módszertani kiadványát, amelyet szintén hasonló módon állítottak össze a helyi pedagógusok. Úgy látja, e téren bőven van még munkájuk az egyetemeken folyó pedagógusképzéseknek, mivel a néphagyományok még nem épültek be igazán szervesen a napi szintű oktatásba. A HHH abban szeretne segíteni, hogy ez megváltozzon.

„A gyökerek azért fontosak, hogy a hallgatóink tudják, honnan származnak, milyen családból jöttek. Bízunk benne, hogy ezekbe a régiókba – ahonnan rövid időre elszármaztak, míg itt megszerzik a szükséges diplomát – visszamennek és ott fogják ápolni azokat a hagyományokat, amelyekből táplálkozhatnak, s továbbvihetik azokat a pedagógiai munkájuk során”

– mondta a módszertani nap kapcsán Horváth Kinga, a Tanárképző Kar dékánja.