A többnapos kánikula és a fizikai munka megnöveli a hőártalmak – például a hőséggörcsök, a hőkimerülés vagy a hőguta – kialakulásának kockázatát. A hőstressz, kiszáradás szélsőséges esetben életveszélyes is lehet.
Életveszélyt jelent a hőstressz és a kiszáradás
A hőségnek betudható élettani változások – például a figyelmetlenség, a fáradékonyság, a hosszabb reakcióidő, de akár az izzadságtól csúszós kéz is – munkahelyi balesethez vezethetnek, az extrém melegben végzett fizikai munka pedig a hőártalmak kockázatát is fokozza. Ezért a munkaadóknak elővigyázatossági intézkedésekkel kell segíteniük a hőhullámok és az erős UV-sugárzás egészségkárosító hatásainak mérséklését.
Figyelni kell arra is, hogy a munkavállalók csak keveset tartózkodjanak a tűző napon, és a szabadban dolgozók egymást váltva ragadják meg a lapátnyelet. Ha megoldható, a leginkább kritikus napszakban, 11 és 15 óra között kizárólag sátorlappal, ponyvával árnyékolt területen folyjon a munka. Mindezek mellett egy mobiltelefonnak is kéznél kell lennie a munkaterületeken, rosszullét esetére.
Fontos, hogy felismerjük a baljós tüneteket. A munkavédelmi oktatás során fel kell készíteni a dolgozókat arra is, hogy felismerjék és kezelni is tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel és a hőguta tüneteit. Fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy ha bármilyen panaszuk van, vagy ha kollégájukon tapasztalják a rosszullét jeleit, a munkát azonnal hagyják abba, és kérjenek munkahelyi elsősegélyt vagy orvosi ellátást. Javasolt kijelölni egy dolgozót a megelőző intézkedések betartásának felügyeletére.
(hazipatika)
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.