Az első hónapok fő problémája, hogy mennyit eszik a baba és milyen a széklete.
Vihar a pelenka körül
Az újszülött két-három napig zöldes, feketés színű, kenőcsös székletet, úgynevezett magzatszurkot ürít. Ezt követően fokozatosan aranysárga (néha zöldes), kissé savanykás szagú, folyós, tapadós, „anyatejes” széklete lesz. Az első hetekben a baba a pelenkát napi öthat esetben is megtiszteli. A sokszor és sokat szopók székletszáma még több is lehet. A kakiban fehér pöttyök is láthatók, mintha a tej felszívódása nem lenne megfelelő. Az emésztés valóban hagy még kívánnivalókat maga után, hiszen fejlődésben van mind a bélizom-motorika, mind az emésztőenzimek működésének összehangolása. Az anyatej a gyomrot és a bélrendszert gyorsabban hagyja el, ez adódik részben az összetételéből, részben pedig az érőfélben lévő és szapora bélrendszeri mozgásritmusból.
Ebben az időszakban gyakori az úgynevezett gyomor-bélürülési reflex: ha a baba enni kezd, akkor azonnal vagy rövid időn belül széklete lesz.
Ez nem hasmenés, hanem az életkorra jellemző élettani sajátosság. A gyors motoros funkciónak haszna is van, mert ha a gyomor hamarabb kiürül, akkor a baba étvágya jobb.
A széklet színárnyalatának változatossága, a benne lévő pöttyök, csomócskák is életkori jelenségek. A bélrendszerben fennálló gyors továbbító működés, bélmozgás miatt például a tejcukor egy része feldolgozatlanul kerül a vastagbélbe, ami igen hasznos, mert az ott megtelepedő bélbaktériumokat táplálja. A savanykás illat az emésztetlen szénhidrátokból keletkező szerves savakból jön. A savanyú vegyhatás fontos, mert beállítja a bélrendszerben élő bakteriális egyensúlyt, ami védi a szervezetet a különböző betegségek kialakulásától. A szerves savakból zsírsavak lesznek, amelyek energiát juttatnak vissza a szervezetbe, ugyanakkor tovább serkentik a vastagbél működését. Ezért savanyú illatú a széklet. Miért aranysárga, illetve zöldes? Azért, mert a gyors bélmozgásnak köszönhetően nincs idő az epe kémiai átalakulására, elszíneződésére. És honnan lesz a petty vagy a nyálka? A fehér pöttyök a sokat evő babák táplálékának emésztetlen fehérjecsomócskái, a nyák pedig a bélből származik, ahol ebben az életkorban fokozott mennyiségben termelődik, és jelentős része van a kórokozók elleni védőgát kialakításában.
A mesterségesen táplált csecsemők széklete a korszerű tápszereknek köszönhetően szintén ilyen jellegű, nincs köztük markáns különbség. A fokozottnak tűnő, gyors bélműködés csak látszólagos hasmenés, valójában az egészség védelmét szolgáló állapot.
Ha a babánál más tüneteket is észlelnek – pl. láz, hányás, székletszám-szaporodás, nyugtalanság, súlycsökkenés –, a szülők akkor ne habozzanak, forduljanak orvoshoz! A valós csecsemőkori hasmenés ugyanis komoly következményekkel járhat.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.