Vigyázat, férgek!

A leggyakoribb fertőzést a cérnagiliszták (oxyuris), a szalagférgek (taeniák) és az orsóférgek (ascaris) okozzák. Más féregfajtákat „szuvenírként” hozunk magunkkal a nyaralásból, ezekről nem szólunk részletesen.

A férgek élősködők: szükségük van egy gazdaszervezetre, amelyben élnek és szaporodnak. Ha egy gyermek, főként éjszaka, gyakran vakargatja a hátsóját, fennáll a gyanúja annak, hogy férges. Minden ötödik gyermek élete során legalább egyszer fertőződik. Általában ártalmatlan cérnagilisztáról van szó (enterobius vagy oxyuris vermicularis), amely az ember vastagbelében élősködik. A viszketést a nőstények okozzák, amelyek éjjel a végbélből előmászva, a végbélnyíláson több mint 10 000 petét raknak le, amelyekből a lárvák már 4-6 óra múlva előbújnak.

Legtöbbször a peték vagy a lárvák szennyezett élelmiszerekből vagy tárgyakról jutnak a tápcsatornába. Azonban a pizsamából vagy az ágyneműből, törülközőkről a levegőbe került petéket belélegezve és lenyelve is fertőződhetünk. Ha a fertőzött gyermekek éjjel a feneküket megvakarják, a lárvák a köröm mögé kerülnek, innen pedig a szájba, ezzel újra fertőződnek.

A viszketés és cellux segít felállítani a diagnózist

Gyakran a székletben látszanak az apró, fehér, 2-3 mm hosszú férgek. Ha fennáll a fertőzés gyanúja átlátszó ragasztószalagot kell kis időre a végbélnyílás környékére ragasztani, amelyet ezután mikroszkóp alatt vizsgálnak meg. Az erős, főként éjszaka jelentkező végbéltáji viszketés mellett fennállhat alvászavar, koncentrációzavar, gyakori székletürítés, hasgörcs vagy a végbélnyílás körüli ekcéma.

Gyakran a családtagok is fertőződnek, ilyenkor őket is kezelni kell. A kémiai terápia általában megfelelő féregellenes gyógyszer egyszeri adásából áll. Gyakran szükséges azonban a kezelés megismétlése az újrafertőződés miatt (testvérek, fertőzött ruhadarabok stb.). A gyógyszeres kezelés mellett fontos, hogy az egész család szigorúan betartson bizonyos higiénés alapszabályokat: minden székletürítés után alapos kézmosás szükséges, a körmöket mindig rövidre kell vágni és tisztán kell tartani. Az alsóneműt naponta váltani kell és legalább 60 °C hőmérsékletű vízben kell kimosni. A féregellenes gyógyszer bevétele után az ágyneműt le kell húzni és 90 °C-os vízben kell kimosni.

Az enzimek és a hashajtók elpusztítják a férgeket

Olykor előfordul orsóféreg (ascaris lumbricoides)-fertőzés is. Ezek az élősködők külsőleg emlékeztetnek a sárgásfehér földigilisztára, és 10-15 cm hosszúra megnőnek. Nem kellően megtisztított, megmosott nyers zöldséggel vagy hullott gyümölccsel terjed. A petékből a belekben a lárvák, áthatolva a belek falán, az ereken keresztül eljutnak a májba, a szívbe és a tüdőbe. Itt átfúrják a hörgőcskék falát és a légutakba jutnak. A páciens felköhögi és a garatból lenyeli őket, ahol szaporodásra kész féreggé érnek. A férgek önerejükből is kimászhatnak a végbélnyíláson, de van, aki férget hány vagy az orrlyukain keresztül távozik tőle néhány példány. A szimptómák között szerepel a láz, a tüdőgyulladás, később a pontosabban nem meghatározható gyomor-bél panaszok. Feltűnő a vérképben az eozinofil granulociták számának emelkedése. Enyhe fertőzés esetén teljes tünetmentesség is előfordulhat. A terápia általában a cérnagiliszta ellen alkalmazott készítményekkel zajlik, vagy meg lehet próbálni házi módszerekkel is.

A szalagférgek (cesztódák) esetében a felnőtt férgek és a lárvák általában két különböző gazdaszervezetben találhatók (ember vagy állat). Az emberi belekben élősködő felnőtt féreg általában nem, vagy csak nagyon enyhe panaszokat okoz: emésztési zavarokat, hányingert, étvágytalanságot, fogyást, hasfájást (mintha valaki „turkálna” a hasában). Ha azonban az emberi szervezetben lárvák fordulnak elő, komoly panaszok jelentkeznek, ugyanis ezek sok szervet és szövetet megtámadnak.

A felnőtt állatok a fejükkel kapaszkodnak meg a gazdaszervezet bélnyálkahártyáján, testük pedig szelvényezett. Némelyik fajnál ez több ezer szelvényt jelenthet, így a féreg akár többméteres hosszúságúra képes megnőni. Minden egyes szelvényen megtalálható egy hím- és egy nőivarú ivarmirigy, így az állat saját magát termékenyíti meg. Az érett petékkel teli szelvények leválnak és a széklettel együtt távoznak. Itt általában szabad szemmel nem észlelhetők. Egy szalagféreg az emberi szervezetben akár 10 évig is elélhet, és ez idő alatt egymilliárd petét rakhat.

A szalagférgek gyakran az izomzatban élősködnek

Az emberek és az állatok a petékkel a szennyezett táplálékkal vagy mosatlan kéz közvetítésével fertőződnek. Ellentétben a felnőtt állatokkal, a lárvák nem maradnak a beleken belül, hanem elvándorolnak, és előszeretettel fészkelik be magukat a jó vérellátású izmokban. Itt cisztáknak is nevezik őket. Ha egy állat vagy ember ebből a fertőzött húsból eszik, természetesen fertőződik.

Az embert leggyakrabban fertőző szalagféregfajta a szarvasmarha-szalagféreg (taenia sagitana). Az ember általában lárvákat tartalmazó, nyers vagy félig, tehát vérersre sütött marhahús (steak, tatár bifsztek, carpaccio) fogyasztásával fertőződik. A sütés, főzés és a mélyhűtés hatására a lárvák elpusztulnak. Európában a vágómarhák húsát állatorvos ellenőrzi, így itt csekély a valószínűsége a fertőzésnek. A sertésben élősködő taenia solium az állatorvosi vizsgálatoknak köszönhetően szinte teljesen kipusztult. A halakban élősködő diphyllothrium latum főként az északi félteke belső tavaiban és folyóiban fordul elő. A fertőződés nyers vagy nem kellőképpen átsütött édesvízi hal fogyasztásával jön létre. A fertőzés ritkán okoz panaszt, pl. hányingert, hasmenést vagy étvágytalanságot. Esetenként vérszegénységet, ami B12-vitamin hiánya nyomán alakul ki.Sárgarépával és savanyú káposztával kiűzhető

A szintetikus féregűők mellett a szalagférgeket biológiai módszerekkel is ki lehet űzni a szervezetből:

A kezelés első napjától fogva csak nyers sárgarépát és nyers vagy főtt savanyú káposztát szabad enni. Inni csak gyógyteát szabad (ürömfűből).

A második napon éhgyomorra kb. 30-50 hámozott tökmagot kell reszelt almához keverve elfogyasztani. Két óra múlva két teáskanál ricinusolajat kell bevenni.

Ha ezzel a módszerrel a szalagféreg fejét nem sikerült eltávolítani, fokhagymás vízzel beöntést lehet végezni (8 dkg zúzott fokhagyma 1 liter vízben).

A kutyában vagy a rókában tenyésző szalagféregnél előfordul, hogy az embert megfertőzik a lárvái, ami súlyos egészségkárosodással jár.

A kutyaszalagféreg petéi (echinococcus granulosus) fertőzött kutya simogatása után kerül a szervezetbe, ha az illető nem mos kezet, vagy akkor, ha hagyja, hogy a kutya arcon, szájon nyalja. A lárvák 60%-ban a tüdőben és 10%-ban az epehólyagban, lépben, vesében, izomzatban és a csontokban (cisztikus echinococcosis) telepszenek meg. Mivel a fertőzés sokáig rejtve marad, a betegséget általában csak akkor ismerik fel, ha súlyos elváltozások alakulnak ki a fertőzött szervezetben.

A fertőzött részeket, ha ez lehetséges, sebészi úton távolítják el. Egyébként gyógyszeresen lehet kezelni a betegeket. Általában a kezeletlen cisztikus echinococcosis magától nem gyógyul meg, ezért nagyon fontos a megelőzés.

Rókaszalagféreg: veszélyes, de nagyon ritka

A legrettegettebb rókaszalagféreg (echinococcus multilocularis) kevés embert fertőz meg. A mezőgazdaságban dolgozók fokozottabban veszélyeztetettek. A féreg a róka, kutya és macska beleiben él. Az ember a kezeivel érintkezik a fertőzéssel, amikor a kutyát vagy macskát megsimogatja, vagy fertőzött talajon keresztül. A peték a környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenállóak. A rövid főzést azonban nem élik túl, és a kiszáradással szemben is érzékenyek. Eddig nem tisztázott, hogy lehet-e élelmiszerekkel is fertőződni (erdei bogyók, gombák), vagy fertőzött vízzel. Valószínű, hogy korábban ezt a veszélyt eltúlozták. Ennek ellenére a földközelben termő erdei bogyókat, gombákat, salátát, hullott gyümölcsöt elfogyasztás előtt alaposan meg kell mosni, meg kell főzni, vagy ki kell szárítani (aszalás). Fokozottan érvényes ez a különösen fertőzött területekre. A kutyaszalagféreghez hasonlóan az embernél ez a féregpete is főként a májat támadja meg, és lassan, fokozatosan roncsolja ezt a szervet. Korai stádiumban lehetséges a műtéti eltávolítás, különben ezt a stádiumot csak folyamatos gyógyszeradagolással lehet feltartóztatni. (-vörös-)

HOGYAN KERÜLHETŐ EL A FERTŐZÉS?

Naponta többször, főként étkezés előtt és WC-használat után mossunk alaposan kezet.

A gyümölcsöt, zöldséget és salátaféléket elfogyasztásuk előtt alaposan mossuk meg.

A házon kívül használt gyermekjátékokat rendszeresen tisztítsuk meg forró vízzel, lehetőleg mosogatógépben.

Háziállatainkat rendszeresen féregtelenítsük.

Idegen kutyát ne simogassunk.

Ne engedjük a kutyának, hogy arcunkat megnyalja.

Háziállatainkat csak főzött, hőkezelt étellel etessük.

Az édesvízi halakat alaposan süssük át vagy főzzük, vagy több napig -10 °C hőmérsékleten tároljuk.

A sertéshúst és a marhahúst csak alaposan átsütve vagy főzve fogyasszuk el.

Kerti munka vagy intenzív földi munkák után nagyon alaposan mossunk kezet.

Hasznos házi módszerek

Minden étkezés előtt együnk 25 dkg reszelt sárgarépát.

5 dkg hámozott tökmagot törjünk porrá (gyermeknek a fele adagot) és keverjük össze szilvakompóttal. A mennyiséget negyedeljük és 20-30 perc szünet után együk meg részletekben a porciókat. Az utolsó porció után kb. egy órával vegyünk be hashajtót.

Szárított ürömlevelet mozsárban törjünk porrá, 1-2 teáskanálnyit keverjünk össze néhány szem aszalt szilvával, és reggel, éhgyomorra együk meg. A kúra időtartama: 5 nap.

30 g medvehagymát, 20 g borsmentát, 10 g kakukkfüvet és 20 g ürömfüvet keverjünk össze. Egy teáskanálnyit tegyünk bele egy csészényi hideg vízbe, forraljuk föl, majd vegyük le a tűzről és szűrjük le. Naponta 2-3 csészényit igyunk belőle.

Egy teáskanálnyi medvehagymát egy csésze forrásban lévő vízzel öntsünk le, hagyjuk 15 percig állni. Leszűrve fogyasszunk belőle naponta 2-3 csészényit.

Bélféreg elleni tea: ürömfű, féregűző varádics, kamilla, szennalevél egyenlő arányú keverékéből esténként egy csészényit (1 teáskanálnyit csészénként) iszunk. Gyermekeknél vagy érzékeny belű embereknél kihagyjuk a keverékből a szennalevelet.

Reggel éhgyomorra együnk meg egy nagy adag savanyú káposztát.

4 Nyers fokhagymát alkalmazzunk beöntéshez, együk kenyérre kenve vagy tea formájában is fogyaszthatjuk (3-4 gerezd egy liter vízhez, 20 percig főzzük, majd leszűrjük.)

Ételeinket készítsük sok hagymával, fokhagymával, tormával, zellerrel, édesköménnyel, karalábéval, tökkel és sárgarépával.

5 aprított fokhagymagerezdet 1 fej hagymával és negyed szál tormával egy liter tejben főzzünk meg, majd leszűrve igyuk meg.

A férgeket nem mindig sikerült természetes módszerekkel kiirtani. Ha a terápia eredménytelen, nem szabad elutasítani a hivatalos orvosi módszereket.