Veszélyek, amelyek otthonunkban leselkednek ránk

Elszomorító, de a köldökzsinóron át is eljutnak káros vegyi anyagok a magzathoz. A csecsemő szervezetébe meg az anyatejjel jutnak el. Aztán az élet folyamán ezer és ezer mérgező vegyi anyaggal kerülünk kapcsolatba. 

Először szóljunk a ftalátokról, amelyek megzavarhatják a hormonrendszert. Hatnak a nemzőképességre, a spermiumszámra. Jó tudni: a ftalátok kémiailag nem kötődnek a PVC műanyaghoz, ezért idővel kiszivárognak, és az ételbe juthatnak. Elsősorban műanyagok lágyítására használják (az EU-ban gyártott termékekben már nem), tartalmazhatja például a zuhanyfüggöny, hosszabbító, csomagolóanyag, műanyag edény, körömlakk, sampon, szappan, kerti locsolócső. 

Több PBDE vegyületet (égésgátlók/ gyúláskésleltetők) betiltottak az EU-ban, mert veszélyes volt az emberre, de továbbra is jelentős mennyiségben vannak a környezetünkben, például a textíliában, szőnyegben, bútorkárpitban, székpárnában, habszivacs matracban, nyomtatóban, számítógépben, kávéfőzőben, turmixgépben, mikrohullámú sütőben, kenyérpirítóban. A levegőbe kijutva belélegezhetjük, de a porral együtt is szervezetünkbe juthatnak, akárcsak a bőrünkkel való érintkezéssel. Élelmiszerek is szennyeződhetnek vele. Ilyen vegyületeket mutattak ki például sajtban, lazacban. Felhalmozódhatnak a szervezetben, és máj- és pajzsmirigyelégtelenséget, idegrendszer-fejlődési zavarokat okozhatnak. 

Ha fatermék készítéséhez és festékhez gombaölő és rovarirtó vegyszert használnak, idővel kijut a levegőbe és veszélyt jelent az emberre. Régebben sok festékhez használtak mérgező krómot, sejtméregként viselkedő ólmot, rákkeltő arzént és kadmiumot. 

A PFAS vegyi anyagot tartalmazó termékek teflonbevonatuk révén nem tapadnak, de lehetnek keresett ruházati cikkek is, mert nem szívják fel a vizet. Ennek ellenére veszélyesek. Papír élelmiszercsomagoló- anyagok, bútorfényező készítmények, növényvédő szerek készítéséhez is használják, de gyümölcsökben is kimutatták. Nagyon lassan ürülnek ki a szervezetből, s árthatnak a tüdőnek, a pajzsmirigynek, a magzatnak. 

A rákkeltő DDT valaha rovarölő méregként volt használatban, és noha több évtizede betiltották, ma is jelen van a talajban, vízben, tehéntejben, disznózsírban, emberi vérben és az anyatejben. 

Manapság nagy divatnak örvendenek a biotermékek. Ám ezekben is lehetnek ártó anyagok. A teljes kiőrlésű liszt azért vált kelendővé, mert a fehér liszthez képest magasabb a rosttartalma (a több rost fogyasztásáról meg kutatások bizonyították, hogy hasznos), és esetenként fehérjékből, ásványi anyagokból, néhány vitaminból is több lehet benne. A teljes kiőrlésű liszt kedvelői figyelmen kívül hagyják a mérgezés lehetőségét. A fehér liszt készítésekor a gabonáról leválasztják a korpát, ellenben a teljes kiőrlésű liszt a korpát is tartalmazza. A fuzárium-fertőzés például a gabonaszemek héján jelenik meg, de még a csírában magas lehet a szennyezettség mértéke. Így ha fertőzött teljes kiőrlésű lisztet fogyaszt valaki, annak komoly kockázatai vannak. A fuzárium penészgomba igencsak ellenáll a magas hőmérsékletnek, ezért a fertőzött teljes kiőrlésű lisztből sütött bármilyen finomságban nem csökken a méreg mennyisége. A puffasztott és extrudált teljes kiőrlésű termékek készítésekor alkalmazott magas nyomás és hőmérséklet sem pusztítja el teljesen. Tehát nem mindig a teljes kiőrlésű liszt a jobb. 

Néha a természetes is árthat. Kozmetikai termékek természetes illatanyagai a levegő ózonjával reakcióba lépve mérgezővé válhatnak. Tisztának látszó víz is tartalmazhat mikro- és nanoméretű műanyagtörmeléket. Friss gyümölcsökben, zöldségekben is lehetnek növényvédőszer- maradványok. A biotermények (zöldség, gyümölcs, hús) elvileg káros vegyszerektől mentesek, de lehetnek rajtukbennük egészségi kockázatot jelentő mikroorganizmusok, amelyek bakteriális, vírusos, gombás fertőzéshez vezethetnek. Az organikus módon előállított húsban gyakrabban lehet Toxoplasma gondii élősködő. 

Nem meglepő, hogy egyre bővül azoknak a korábban ártalmatlannak hitt vegyi anyagoknak a listája, amelyekről újabb vizsgálatok kiderítették, hogy betegséget okozhatnak. 

Jó hír, hogy kis odafigyeléssel, időmeg pénzráfordítással némileg csökkenthető otthonunk veszélyeztetettségi foka. Jól tesszük, ha a műanyag merőkanalat fémre vagy fára cseréljük le, ha a műanyag tárolódobozok helyett üvegeket használunk, ha műanyagpalackba csomagolt vizet vásárolunk, ha nem használunk zuhanyfüggönyt, ha nem műanyag játékokat vásárolunk. Mérgező, rákkeltő anyagokkal teli légfrissítők helyett tisztább megoldás a gyakori szellőztetés és például a fahéjjal, szegfűszeggel való illatosítás. Már ezzel is segíthetünk magunknak.