TUDTA?

Az Európai Bizottság az unió mind a 27 tagországában jóváhagyta a GSK társaság méhnyakrák elleni vakcináját, a Cervarixet. A vakcina a humán papilloma vírus 16-os és 18 típusa ellen véd. Olyan hatóanyagot tartalmaz, amely intenzívebb és hosszabb immunválaszt vált ki a szervezetben. A 30 ezer nő részvételével végzett klinikai felmérés megerősítette, hogy a vakcina legalább 5,5 évig védelmet nyújt. Több információ: www.gsk.sk (ki)

Módszerek a derékfájás enyhítésére

A legtöbb derékfájással küszködő beteg nagy valószínűséggel talál gyógymódot a bajára műtét nélkül is, állítja egy amerikai szakértői testület. Az amerikai Fájdalom Társaság és az orvosszövetség szakértői irányelveket adtak ki a deréktáji fájdalmak diagnosztikájával és kezelésével kapcsolatban. Az irányelvek témája az ún. „nem meghatározható derékfájás”, azaz ami nem tudható be egy jól meghatározható betegségnek, mint például daganat, porckorongsérv, idegbecsípődés vagy törés. Számos olyan módszer létezik, amelynek hatékonysága bizonyított. Valaha az volt a szokás, hogy a derékfájós beteg matraca alá deszkát tettek, és három napig azon fektették. Ez igen rossz tanács volt, ma már mindenki ennek az ellenkezőjét javasolná, azaz a mérsékelt mozgást. Nem helyesli a testület a röntgen-besugárzást sem. Sokan tapasztalnak heveny szakaszokat a derékfájás során, de a legtöbb embernek krónikus az állapota. Fontos, hogy a beteg és az orvos beszéljen egymással, és a beteg soha ne vegyen igénybe olyan gyógymódokat, melyeket bizonyítékok nem támasztanak alá.

Lelkiismeretesség és Alzheimer-kór

Chicagói kutatók összefüggést véltek felfedezni a lelkiismeretesség és az Alzheimer-kór előfordulása között. A tudósok a mai napig nem ismerik pontosan, mi okozza az Alzheimer-kórt, az idősebb felnőttek demenciájának leggyakoribb formáját. Dr. Wilson kutatócsoportja azonban azt állítja, hogy a lelkiismeretesség kérdésének nagyobb figyelmet kellene kapnia. 1994–2006 között közel 1000, idősebb katolikus apácát, papot és szerzetest vizsgáltak meg, egyikük sem szenvedett demenciában. A résztvevők kérdőíveket töltöttek ki személyiségükre, kórtörténetükre, fizikai és szellemi aktivitásukra vonatkozóan. A személyiségtesztekben a résztvevők osztályozták magukat önfegyelem, céltudatosság, alaposság szerint, és az eredmények alapján a kutatók lelkiismeretességi pontszámokat határoztak meg. A 12 éves vizsgálat alatt a résztvevőket évente orvosi vizsgálatnak vetették alá, és többek közt memóriateszteket is ki kellett tölteniük. Kiderült, hogy a magasabb lelkiismeretességi pontszámmal rendelkezőknél ritkábban fordult elő Alzheimer-kór, mint azoknál, akiknek a pontszáma alacsony volt. (WebMD)