A világjárvány miatt megnőtt a kereslet a kézfertőtlenítők és az antibakteriális szappanok iránt. Pedig bizonyított tény, hogy az utóbbiaknál hatásosabbak a hagyományos szappanok, ám csak akkor van értelmük, ha kellően hosszú ideig és alaposan mosakszunk velük. Tudta, hogy már van túltisztálkodás is, ami problémát okozhat?
Tisztálkodjunk, de ne vigyük túlzásba!
A higiénia (a görög mitológiában Hügieia az egészség istennője) szó hallatán az átlagember a tisztaságra gondol, a mikrobiológusok a baktériumok és betegségek elkerülését biztosító egészségügyi tisztaságot értik alatta.
Az állatok is tisztálkodnak
A „betegség csíraelméletét” a 19. században Louis Pasteur fogalmazta meg. Ám az ember a tudományos ismeretek felfedezése előtt is valamiféleképpen ápolta a testét, ha nem is volt még tudatában, hogy a tisztasággal bizonyos betegségek megelőzhetők. Egy brit tanulmány szerint az ember ösztönösen igyekszik mindent elkerülni, ami undort kelt benne. A tanulmány szerzője úgy véli, a tisztaság igénye szinte azonnal kialakult, miután megjelentek az állatok.
A legtöbb állat számára is fontos a tisztálkodás. Az ugandai Budongo erdőben élő csimpánzoknál megfigyelték: párosodás után levelekkel tisztogatták a péniszüket. A rénszarvasok és a karibuk például amikor azt tapasztalták, hogy környezetükben túlságosan felgyülemlett az ürülék, hogy elkerüljék a paraziták elszaporodása miatt kialakult veszélyt, tovább vándoroltak.
Régészek egy iraki ásatáson Kr. e. 2800-ból származó agyagpalackban szappanszerű anyag nyomaira bukkantak, amit szerintük valamilyen szappankészítési folyamathoz használhattak. A szappan létezésére utaló legkorábbi ismert bizonyíték – szappanreceptet leíró mezopotámiai agyagtábla – Kr. e. 2200-ból származik. A szájszag elleni védekezés és a fogak tisztítása sem újkori ötlet. A fogkrém ősének tekintett keverék hatóanyaga az írisz volt, s leírását Kr. u. a 4. századból származó ókori egyiptomi papiruszon találták meg. Régóta ismert a végbél tisztítása. Módja azóta változott meg igazán, hogy a kínaiak Kr. u. a 6 században durva papírt kezdtek használni székletürítés után, majd a 14. századtól puhább változatot gyártottak.
Nem jobb az antibakteriális szappan
Új korszakot jelentett a fertőtlenítés fontosságának felismerése. Semmelweis Ignác Fülöp 1847ben bizonyította be, hogy az alapos kézmosás életet menthet. Eleinte még sok orvos is úgy vélte, elméletének nincs sok értelme. Ma már köztudott, milyen fontos a tiszta kéz, és nemcsak azoknak, akik betegekkel kerülnek kapcsolatba, hanem mindenkinek.
Világjárvány idején meg fontosabb a gyakori tisztálkodás, mindenekelőtt a kéz és az arc rendszeres, alapos tisztítása, amihez leghatásosabb a szappan és a meleg víz. A kórokozók elpusztításában az antibakteriális szappan nem hatásosabb a hagyományos szappannál – erre a megállapításra jutottak koreai kutatók. Mértéktelen használatuk ráadásul kiszáríthatja a bőrt, károsíthatja természetes védőrétegét, s az ember még inkább fogékonnyá válik a fertőzésekre. Magyarán: használata közvetlenül és közvetve is árthat. Ezzel szemben a hagyományos szappan nem károsítja a bőrön levő, egészségünket védő baktériumokat.
Erősebbek, nem okosabbak
Napjainkban valóban gazdag a tisztálkodási szerek kínálata. A reklámok hatására az emberek egy részében az a vélemény alakul ki, hogy kívül-belül tisztának kell lenniük, s túlzásba viszik a tisztálkodást. Vegyük például a hüvelyöblítő készítményt. Bizonyos esetekben szükséges, de mára kiderült, hogy gyakori használata árthat, mert felboríthatja a hüvely természetes bakteriális egyensúlyát, s megnöveli a fertőzés veszélyét.
Noha egyre több országban javul a higiéniai helyzet, valószínűleg még hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy mindenütt megfelelő körülmények és lehetőségek legyenek, s nem is biztos, hogy ez az állapot bekövetkezik. Közben pedig újabb, veszélyes kórokozók bukkannak fel, mint például a Covid-19 betegséget okozó koronavírus. A még mindig tartó világjárvány a bizonyíték arra, hogy azokban az országokban is jogos a félelem, ahol minden higiéniai lehetőség megvan. A betegségeket okozó mikroorganizmusok erősebbek ugyan nálunk, de nem okosabbak. Bíznunk kell az emberi elme találékonyságában, megoldóképességében.
A betegellátás fejlődése mellett a higiéniai szabályok betartásának is szerepe van abban, hogy ma sokkal hosszabb ideig élnek az emberek, mint néhány évszázaddal ezelőtt.
Összeállította: Csibrányi Zoltán
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.